Müller Rolf : Ki az a tizenegy?
Kolontári Attila : Sztálin utolsó napjai, betegsége és halála
Lönhárt Tamás : Az "üvegházon" kívül: Kolozsvár, 1953
Bessenyei Vanda : Időtálló koncepciók
Krahulcsán Zsolt : Biszku és az "új szakasz"   [>>>]

Müller Rolf : Ki az a tizenegy?
Kolontári Attila : Sztálin utolsó napjai, betegsége és halála
Lönhárt Tamás : Az "üvegházon" kívül: Kolozsvár, 1953
Bessenyei Vanda : Időtálló koncepciók
Krahulcsán Zsolt : Biszku és az "új szakasz"
Nagymihály Zoltán : Múltból a jelenbe, a jövő felé
Takács Tibor : Direkt (re)akció, 1953
Marschal Adrienn : Egy tiszalöki szökési kísérlet és következményei
Vincze Xénia : Zárt határok – nyitott kérdések
Szekér Nóra : Szövetségi kapitány "kiállítva"
Szabó Noémi : Progresszív művészek megküzdési módszerei a Rákosi-korszakban (1949-1953)
Murai András : "Változtatni kell kicsit az életünkön"
Müller Rolf : Hiba, bűn, felelősség [<<<]

A halhatatlannak mondott diktátor 1953. március 5-én meghalt, és hamar kiderült, hogy ez a történelem kitüntetett napja lett, mert nagy horderejű események elindítójává vált. Hogy milyen változásokat hozott a zsarnok halála, ezt a kérdést járták körül az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti   [>>>]

A halhatatlannak mondott diktátor 1953. március 5-én meghalt, és hamar kiderült, hogy ez a történelem kitüntetett napja lett, mert nagy horderejű események elindítójává vált. Hogy milyen változásokat hozott a zsarnok halála, ezt a kérdést járták körül az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában 2023. őszén megrendezett konferencia előadói, akik tanulmány formában adják közre most előadásaikat. Az első dolgozat Sztálin utolsó napjai, betegsége és halála címet viseli, szerzője, Kolontári Attila több titokról, téves információról rántja le a leplet. Arra a paradox következtetésre jut, hogy Sztálin halálát saját üldözési mániája okozta, mert azok az orvosok, akik képesek lettek volna rajta segíteni, a cionista perek vádlottjaiként letartóztatásban voltak. Lönhárt Tamás értekezése az 1952-ben létrehozott romániai Magyar Autonóm Tartományt mutatja be, kiemelve annak ellentmondásos mivoltát, hiszen a szovjet mintára létrehozott önigazgató területi egységbe nem került bele az erdélyi magyarság szellemi központja, Kolozsvár, és a magyar lakosság kétharmada is kimaradt belőle. Sztálin halála Csehszlovákiában nem hozott fordulatot, ezt mutatja be Bessenyei Vanda írása, amely az 1951/52 folyamán őrizetbe vett állambiztonsági beosztottak pereit, és ezek magyar vonatkozásait mutatja be. A kötet második részébe sorolt három tanulmány szerzői a hazai politika korabeli eseményeit veszik górcső alá. Egy értekezés Biszku Béla 1953. évi megnyilvánulásait elemzi, rámutatva, milyen „rugalmas módon követte az aktuális politikai széljárást. Jelentős változást hozott a Nagy Imre nevével fémjelzett „új szakasz – ezeket mutatja ki Nagymihály Zoltán és Takács Tibor dolgozata; az utóbbi szerző a termelőszövetkezeti csoportok elleni megmozdulásokra is kitér. A kötet további dolgozatainak szerzői (Vincze Xénia, Szabó Noémi, Murai András) a görög menekültek magyarországi megjelenésével, a művészeti élet képviselőinek vívódásaival, a magyar film 1953-at követő fejlődésével foglalkoznak, az utóbbiak voltaképp a magyar értelmiség útkeresését mutatják be. A kötet 12 dolgozatának sorrendben utolsó darabja, Müller Rolf írása a desztalinizáció egyik izgalmas kérdését taglalja: hogyan vélekedett a pártvezetés a „múlt hibáiról, az 1953 előtt elkövetett törvénytelenségekről, és mindezt hogyan kommunikálták a pártelitnek, a párttagság szélesebb körének és a lakosságnak. A tanulmánykötet azt a közkeletű vélekedést támasztja alá, hogy Sztálin halála politikai nézetektől függetlenül mindenkit a múlt értékelésére és a jövő latolgatására késztetett. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]