Az ismert biztonságpolitikai szakértő legújabb könyvében a délszláv állam, Jugoszlávia történetébe, felemelkedésébe és bukásába vezeti be a közelmúlt története iránt érdeklődő olvasóit. Nógrádi György évtizedekig járt a jugoszláv tengerpartra, nyarait ott töltve lehetősége volt alaposabban is   [>>>]

Az ismert biztonságpolitikai szakértő legújabb könyvében a délszláv állam, Jugoszlávia történetébe, felemelkedésébe és bukásába vezeti be a közelmúlt története iránt érdeklődő olvasóit. Nógrádi György évtizedekig járt a jugoszláv tengerpartra, nyarait ott töltve lehetősége volt alaposabban is megismerkedni e más államalakulathoz nem hasonlítható országgal, amelynek mára csupán hűlt helye maradt, a 20. században viszont regionálisan meghatározta a térség politikai, gazdasági és társadalmi folyamatait, miközben a világpolitikai eseményekbe is aktívan be tudott kapcsolódni. Konstantin "Koča" Popović-ot idézi könyve mottójában, amivel tökéletesen le lehet írni a jugoszláv állam lényegét: „Ez különös világ. Hat köztársaság, öt nép, négy nyelv, három vallás, két írás és mindez egy ország, Jugoszlávia. És ez nem elég: Szerbiának van két autonóm tartománya, rengeteg kis nemzetiséggel, köztük a magyarral, és számtalan nyelvvel. A három fő vallás mellett pedig létezik például a zsidó, s még írásból is többet használunk a kettőnél, a cirillnél és a latin betűknél: a Koránt arabul, a Bibliát meg héberül is írják. De azért ez mégis egy: Jugoszlávia. E kiemelt egység azonban nem tartott tovább, mint Tito élete, akinek 1980-as halála azonnal elindította a véres polgárháborúba torkolló felbomlási folyamatokat. Kiváltak a tagállamok, amelyet Szerbia nem vagy csak alig akart elismerni. Az etnikai tisztogatások mindennapossá váltak. A szerző ebből kiindulva nézi meg közelebbről, hogy milyen esélyekkel néz szembe a térség a 21. század első harmadának kihívásaival, vajon még mindig Európa „puskaporos hordójának tekinthetjük-e a Balkánt vagy valami egészen másnak, talán egy bontakozó új együttműködés példájának. A helyzet azonban ismét bonyolult képet mutat: az egykori tagállamok közül ugyanis Szlovénia és Horvátország az Európai Unió tagja, a nyugati orientációt részesítik előnyben. A könyv alaposan végigjárja a felmerülő kérdésekből adódó dilemmákat, különböző lehetőségeket. Nógrádi György könyvét a külpolitikai kérdések iránt érdeklődő olvasóknak lehet ajánlani. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]