Szilaj Ló (lakota nevén: Tašúke Witkó, ami szó szerint annyit tesz: „Akinek Bolond a Lova) kétségkívül a 19. század második felének egyik legismertebb őslakos hadvezére. Neve ott él a legtöbb amerikai tudatában, olyan más törzsekből származó indián vezetők és hősök neveivel együtt, mint az apacs   [>>>]

Szilaj Ló (lakota nevén: Tašúke Witkó, ami szó szerint annyit tesz: „Akinek Bolond a Lova) kétségkívül a 19. század második felének egyik legismertebb őslakos hadvezére. Neve ott él a legtöbb amerikai tudatában, olyan más törzsekből származó indián vezetők és hősök neveivel együtt, mint az apacs Geronimo, a kelet-sosóni Washakie vagy a hungpapa lakota politikai és spirituális vezető, Ülő Bika (aki egyébként Szilaj Ló barátja és szövetségese is volt). Szilaj Ló neve már haditettei előtt is legendának számított a sziúk között, például annak kapcsán, amikor az 1866-67-es iszonyúan hideg télben, hóviharban vadászott a Big Horn-hegység vidékén. Szélesebb körben természetesen azzal vált ismertté, amikor fegyvert fogott az Egyesült Államok szövetségi kormánya ellen, hogy harcoljon a fehér amerikai telepesek indián területekre való behatolása ellen. Nevéhez köthető az 1866-os Fetterman-csata, amelyben csapdába csalta a szövetségi csapatokat, valamint az 1876-os Little Bighorn-i csata, ahol csapatai élén George A. Custer alezredest győzte le. A kiváló harcos végül 1877 szeptemberében hunyt el a mai Nebraska államban lévő Robinson táborban, négy hónappal azután, hogy megadta magát a George Crook tábornok vezette csapatoknak (állítólag ellenállt egy őrnek, aki halálosan megsebesítette). Joseph M. Marshall III. történész, aki maga is a lakota nép tagja, először hatéves korában hallott Szilaj Lóról, mikor nagyapjával együtt átkelt a Little White-folyón, melynek lassú folyása nagyban emlékeztette a nagyapját a Little Bighorn-folyóhoz, melynek közelében 75 évvel korábban lezajlott az a bizonyos csata. Ezt a sztorit idézi fel elsőként könyvében a szerző, majd röviden felvázolja, hogyan szerzett később újabb és újabb információkat a briliáns hadvezérről és az emberről, egyrészt a meglévő írásos források, másrészt rokonai és ismerősei visszaemlékezéseinek segítségével. A most magyarul is olvasható könyv a Black Hillsben történt születéstől Szilaj Ló 1877-es haláláig, négy nagy fejezetben (Gyermekkor; A harcossá válás útján; A hadifőnök; A Robinson-erődbe vezető út) mutatja be az életutat. Az elbeszélést – A szerző gondolatai címmel – tanulmányok egészítik ki, melyek kortárs dimenziót kölcsönöznek Szilaj Ló életének és korának, valamint a lakotáknak. A végén a szerző közli az adatközlők neveit. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]