1818-ban jelent meg Mary Shelley Frankenstein, avagy a modern Prométheusz című műfajteremtő regénye, ennek címszereplője, a természettudós Victor Frankenstein halottak maradványaiból kelt életre egy emberszerű lényt. Ez a történet magyarázza Lichter Péter filmrendező és filmesztéta könyvének címét,   [>>>]

1818-ban jelent meg Mary Shelley Frankenstein, avagy a modern Prométheusz című műfajteremtő regénye, ennek címszereplője, a természettudós Victor Frankenstein halottak maradványaiból kelt életre egy emberszerű lényt. Ez a történet magyarázza Lichter Péter filmrendező és filmesztéta könyvének címét, amely A found footage filmek és videoesszék formavilága alcímet viseli. A found (megtalált) footage (anyag) filmek a szerző definíciója szerint a különböző helyeken talált, eredetileg más céllal készült, sokszor hulladékok közül előbányászott filmmaradványokból, töredékekből újrahasznosítással készült, recitált filmeket jelenti. E filmek forrásai között lehetnek családi videók, amatőr filmek, tévéfelvételek, híradók, reklámok, bármilyen mozgóképrészletek, ezekből kollázsok módjára készül a found footage film, illetve a személyesebb hangoltságú filmesszé. A digitalizáció elterjedését követően rengeteg ilyen, többnyire rövidke film készült, és ez a hatalmas korpusz földolgozatlan, rendszerezetlen, miközben tömegükből jónéhány kanonikus darab kiemelkedik. A szerző e monografikus fölépítésű értekezésével tesz kísérletet arra, hogy rendet teremtsen e filmtípus tömegében, megalkossa tipológiáját, körvonalazza esztétikáját. Könyve első fejezetében (A found footage film definíciója) meghatározza e filmtípus karakterjegyeit, alaptípusait (dokumentarista és fikciós), visszatekint a történetére és korai alkotásaira. Az egyik első ilyen montázsolt filmösszeállítás 1927-ben, a bolsevik forradalom tizedik évfordulójára készült; archív anyagokból vágta össze Esfir Shub a másfélórás művet, amely A Romanov-ház bukása címet kapta. A további fejezetekben foglalkozik a filmek szerkezeti tipológiájával (strukturalista, algoritmikus, narratív, szürrealista és absztrakt), az egész estés montázsfilmekkel, valamint tárgyalja a személyes vétetésű, fikciós témájú és gyakran önreflexív, sokszor avantgardista formákat viselő esszéfilm műfaját. Minden filmtípus ismertetéséhez példákat rendel, egy-egy alkotás velős elemzését is nyújtja, éspedig az 1930-as évektől napjainkig terjedően. A szerző imponáló ismeretanyag birtokában és széleskörű szakirodalmi bázisra támaszkodóan igazít el a found footage és az esszéfilmek világában. A fotókkal illusztrált kötet filmtudományi és médiatudományi részlegekben fontos mű. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]