A Püski kiadónál 2016-ban megjelent, Elődeinkről - Utódainknak. Őseink ösvényein című kötet (az Új Könyvek nem ismertette) kibővített és módosított változatával jelentkezik az ismert Kelet-kutató, Bárdi László. Vajon honnan jöttünk? Volt-e valahol és valamikor egy olyan ősi szállásterületünk, amit
[>>>]
A Püski kiadónál 2016-ban megjelent, Elődeinkről - Utódainknak. Őseink ösvényein című kötet (az Új Könyvek nem ismertette) kibővített és módosított változatával jelentkezik az ismert Kelet-kutató, Bárdi László. Vajon honnan jöttünk? Volt-e valahol és valamikor egy olyan ősi szállásterületünk, amit őshaza néven emleget a közvélemény? Vajon kik a rokonaink, már ha egyáltalán vannak még? És hogyan, merről merre haladva jutottak őseink a Kárpát-medencébe? Ezekre a kérdésekre is igyekszik a szerző saját válaszait megadni, támaszkodva Stein Aurél egykori felfedezéseinek útvonalát követő belső-ázsiai útjaira (mint írja, a legtöbb kutató ezen területen tartja elképzelhetőnek az őshazát). Könyvében azonban leginkább általánosságban igyekszik bemutatni a pusztai nomád népek ma is fellelhető örökségét. Fekete-fehér fotók és saját készítésű térképvázlatok kíséretében ismerteti 1989 és 2014 között Tibetben és Kína más részein tett útjait, visszautal a keleti krónikák korabeli közléseire, a hunokkal kapcsolatos híradásokra, majd felvázolja a magyarság eredetére vonatkozó főbb tudományos és alternatív nézeteket. Ismerteti a Selyemút vonala, illetve a Takla Makán-sivatag és Dzsungária érdekesebb régészeti leleteit (melyek sokban hasonlítanak Kárpát-medencei leletekre), az ősi vallások üzenetét, ír a "keleti magyarsággyanús népek" - így a sárga-ujgurok - körében élő magyarságképről, a Kínában élő nemzetiségekről egykor és ma, a már említett sárga-ujgurok hagyományos életmódjáról, vagy éppen a Mongóliában, Nalajh és Terelzs térségében található, rovásírásos kősztélékről, melyeket sokan a székely-magyar rovásírással rokonítanak. Az utolsó fejezetben további kínai utazásairól számol be a szerző. A kötetet színes térkép- és képmelléklet, névmutató, irodalomjegyzék, kínai, angol és magyar nyelvű összegzés zárja. "www.kello.hu minden jog fenntartva"
[<<<]