Az ismert német lelkiségi író, bencés szerzetes elmélkedő írásainak visszatérő témája a csönd; ezúttal egy kötetbe kerültek az ezredforduló után írott, a csöndes elmélkedésről szóló meditációi, szám szerint nyolc. A bevezetésben a magunk csöndje megteremtésének három feltételét írja le. 1. Csak   [>>>]

Az ismert német lelkiségi író, bencés szerzetes elmélkedő írásainak visszatérő témája a csönd; ezúttal egy kötetbe kerültek az ezredforduló után írott, a csöndes elmélkedésről szóló meditációi, szám szerint nyolc. A bevezetésben a magunk csöndje megteremtésének három feltételét írja le. 1. Csak akkor tud az ember elcsöndesedni, ha elfogadja a maga életét, ha azt jónak tartja, mert tudja, hogy a vargabetűk, a kitérők is a javára váltak. 2. A csönd az áldott időt jelenti, ilyenkor az ember képes belehelyezkedni Isten áldásába. 3. A csönd egyben szent idő is, mert elkülönül a világ zajos idejétől. Anselm Grün nyolc fejezetben, rövid, bekezdésnyi pontokba szedetten ír a csönd megtapasztalásáról; megkülönbözteti a hallgatást (amely spirituális feladat) és a csöndet (amely adottság). A hallgatásról szólva számba veszi, hogy a fölösleges beszéd milyen jellemhibákra (kíváncsiskodás, kritizáló hajlam, a beleső figyelem elhanyagolása) utal. Fölsorolja az ártalmas érzelmeket, mint a bánkódás, szomorkodás, harag, mélabú. Fontos gondolatokat közöl a hallgatás és az elengedés kapcsolatáról, amit a mai pszichológia az önmagunktól való távolságvétel fogalmával ír le. Ilyenkor az ember le tudja magát választani a rossz érzéseiről, a haragjáról, a félelmeiről, és vissza tud húzódni a maga eredeti énjébe. Beszél a csönd gyógyító erejéről, a csöndből fakadó imáról, és a csönd belső teréről, mint írja: „Isten a csend belső terében lakik bennünk. Számos élethelyzetet, köznapi példát hoz föl, akár a civil, akár a szerzetesi életből; sokszor hivatkozik egyházatyákra és a pszichológusok véleményére vagy éppen Rilke költeményére. Könyve minden fejezete végén gyakorlatokat ír elő, miképp valósítható meg az adott részben kifejtett elméleti tudnivaló. A kötet egyszerre ad teológiai, lélektani iránymutatást a belső béke megteremtéséhez, egyben gyakorlatias szempontú „kézikönyv annak eléréséhez. [<<<]