Előző könyvében (Kápók a múlt fogságában, 202313034) a náci koncentrációs táborok magyar zsidó funkcionáriusainak tevékenységét vizsgálta a népbírósági dokumentumokat alapján Veszprémy László Bernát. Legújabb munkája szintén alapvetően a népbírósági tárgyalások anyagait alapul véve dolgozza fel az   [>>>]

Előző könyvében (Kápók a múlt fogságában, 202313034) a náci koncentrációs táborok magyar zsidó funkcionáriusainak tevékenységét vizsgálta a népbírósági dokumentumokat alapján Veszprémy László Bernát. Legújabb munkája szintén alapvetően a népbírósági tárgyalások anyagait alapul véve dolgozza fel az ún. keretlegények tevékenységét. A munkaszolgálat alapja a honvédelemről szóló 1939. évi II. törvénycikk volt, amely rendelkezett arról, hogy a katonai szolgálatra végleg alkalmatlannak talált minden 21–24. éves férfi „legfeljebb három hónapra, munkatáborokban teljesítendő közérdekű munkaszolgálatra kötelezhető. 1940 nyarán a mozgósítási program keretében „különleges munkásszázadok-ba hívták be azokat a zsidókat, akiket sorozáskor fegyveres szolgálatra alkalmatlannak vagy fölöslegesnek találtak, 1941 tavaszán létrehozták a munkaszolgálat egy újabb, csak zsidókra vonatkozó változatát, a „kisegítő szolgálatot, 41 augusztusától pedig minden katonaköteles korú zsidónak „kisegítő munkaszolgálat-ot kellett teljesítenie. A második magyar hadsereg kötelékében nagyjából ötvenezer zsidó munkaszolgálatos volt, többségük kemény fizikai munkát végzett megalázó és kegyetlen körülmények között. Őrzésük a legénységi állományú honvédek feladata volt, és ezen keretlegények némelyike brutális gyilkosságokat és más háborús bűntetteket is elkövetett a felügyeletükre bízott emberek ellen. De vajon mi vezette ezeket az embereket bűncselekményeik elkövetésére? Mit tudott erről a katonai felső vezetés? Kik voltak a legfontosabb elkövetők? Hogyan zajlott az első néptörvényszéki eljárás az Oktogonon, és mi történt valójában Dorosics faluban? Mit tett ott a két később felakasztott elkövető, Rotyis Péter és Szívós Sándor? Hogyan védekeztek a népbíróságon a kínzásokkal, gyilkosságokkal vádolt keretlegények? Mennyire befolyásolta pereiket a politika vagy az egyéni sérelmek? Hogyan próbálták bizonyos elkövetők elkerülni a felelősségre vonást, például úgy, hogy beléptek a kommunista pártba? S milyen olyan ügyek voltak, amelyek munkaszolgálatosokat vádoltak kollaborációval? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre igyekszik válaszolni könyvében a szerző. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]