| Cím: |
Állatkerti história
| | Szerző: |
Kovács Zsolt (1963) |
| Közrem.: |
Gellér Tibor (jegyz.) |
| Szerz. közl: |
Kovács Zsolt ; [... jegyzetekkel ell. Gellér Tibor] ; [... festmények Kun Edit munkáját dicsérik]
| | Kiadás: |
[Szombathely] : Szülőföld, 2024 |
| Sorozat: |
A természet tisztelete/6. |
| Eto: |
59.006(439)(091) ; 502.4(439)(091) ; 59(100)(092)
| | Tárgyszó: |
állatkertek |
| Szakjel: |
590
| | Cutter: |
K 81
| | ISBN: |
978-963-668-037-4
| | Nyelv: |
magyar
| | Oldal: |
221 p.
| | Megj.: |
Bibliográfia: p. 216-218.
| | UKazon: |
202425081
| | Kivonat: |
Újabb kötettel jelentkezik Kovács Zsolt természetkutató, szerkesztő, újságíró, a Vadon magazin egykori főszerkesztője. Könyvének témája a hazai állatkertek és vadasparkok, közülük is a legjelentősebb, legnagyobb múlttal rendelkező intézmények története. Magyarországon ma egyébként több mint negyven
[>>>]
Újabb kötettel jelentkezik Kovács Zsolt természetkutató, szerkesztő, újságíró, a Vadon magazin egykori főszerkesztője. Könyvének témája a hazai állatkertek és vadasparkok, közülük is a legjelentősebb, legnagyobb múlttal rendelkező intézmények története. Magyarországon ma egyébként több mint negyven állatkert és vadaspark működik, és közülük azokkal foglalkozik a szerző, amelyek történetével kapcsolatban kellő információ áll rendelkezésre, valamint amelyek tagjai a Magyar Állatkertek és Akváriumok Szövetségének. A szerző bemutatja a hazai előzményeket, az első dokumentált magyarországi vadasparkként Mátyás király budai és visegrádi állatgyűjteményét. Ezek közül a budai vadasparkban két oroszlán is élt, amelyeket az uralkodó Firenzéből kapott ajándékba, 1469 karácsonyán, és a források szerint 1490 áprilisában pusztultak el, éppen azon a napon és órában, amikor Mátyás is elhunyt Bécsben. A szerző azt is bemutatja, hogy nálunk Beatrix királyné indította el az első állatcseréket, amikor 1488-ban szarvasokat és fácánokat küldött sógorának, Ercole I. dEste ferrarai hercegnek, cserébe pedig itáliai sólymokat kapott. Olvashatunk a cirkusz és az állatkert egyfajta kereszteződéseként a 19. századi menazsériákról, a budapesti állatkert 1866-os megnyitásáról, 1912-es újjáépítéséről és későbbi fejlesztéseiről. A könyv ezt követően azokról az állatokról szól, amelyek a múltban és a jelenben éltek-élnek a magyar állatkertekben: elsősorban a nagymacskákról, valamint majmokról, orrszarvúkról, különféle madarakról, sőt az olyan háziasított állatkerti állatokról is, mint a kutya, a macska vagy a racka. A szerző röviden bemutatja a magyarországi állatkertészet nagy alakjait, Xántus Jánostól Lendl Adolfon, Nadler Herberten, Kittenberger Kálmánon és Anghi Csabán át Schmidt Egonig, végül a fontosabb hazai állatkerteket és vadasparkokat, Budakeszitől Debrecenen, Győrön, Nyíregyházán és Veszprémen át Veresegyházig. Az egyszerre informatív és olvasmányos, fekete-fehér fotókkal illusztrált kötetet válogatott irodalomjegyzék zárja. "www.kello.hu minden jog fenntartva"
[<<<]
|
|
|