Számos – főleg amerikai – történész szerint az 1861 és 1865 között zajlott amerikai polgárháborút nem tekinthetjük belháborúnak, hiszen szerintük független államok, államszövetségek közti fegyveres konfliktusról van szó. 1860-tól ugyanis tizenegy déli állam (konföderációsok vagy szecesszionisták)   [>>>]

Számos – főleg amerikai – történész szerint az 1861 és 1865 között zajlott amerikai polgárháborút nem tekinthetjük belháborúnak, hiszen szerintük független államok, államszövetségek közti fegyveres konfliktusról van szó. 1860-tól ugyanis tizenegy déli állam (konföderációsok vagy szecesszionisták) kikiáltották függetlenségüket és kinyilvánították jogukat az Uniótól (ezt huszonnégy, többnyire északi szövetségi állam képviselte = unionisták) való elszakadáshoz. Mindenesetre a harcok több mint hatszázezer halálos áldozatot követeltek, ami a legmagasabb veszteség, amit az USA történelme során valaha elszenvedett. Emellett ez volt az első modern, vagyis vasúton szállított, távírón irányított, gyáripari termékekkel felszerelt tömeghadseregek által vívott háború – hadtörténete csak a korábbi napóleoni háborúkhoz vagy a majdani világháborúkhoz mérhető. A Hadiakadémia című könyvsorozatban megjelent tekintélyes méretű kötet borítóján láthatjuk a harcoló felek csupán színeiben különböző uniformisait - az északiak (a jenkik) sötétkék és a déliek szürke zubbonyát. Stephen W. Sears történész, az amerikai polgárháború neves kutatója hatalmas mennyiségű korabeli levelet, naplót és egyéb dokumentumot dolgozott fel, és elsősorban a résztvevő emberekre összpontosít, akik a maguk szintjén folyamatosan döntéseket kényszerültek hozni, miközben az események megélői is voltak, a legmagasabb vezetői szintektől egészen a közkatonákig. Köztudomású, hogy a „Dél népe a harcok kezdetén elképesztő lelkesedéssel vállalta a katonáskodást. A könyv konkrét témája, az 1862-es, úgynevezett „félszigeti hadjárat volt a polgárháború legnagyobb hadjárata, nem kevesebb mint 250 ezer katona részvételével. A McClellan tábornok vezette északiak azt tervezték, hogy egy merész előretöréssel elfoglalják a lázadó Konföderáció fővárosát, Richmondot. A személyében igen energikus, határozott vezérőrnagy három hónapon át próbált utat törni a városhoz, de aztán a délieknél a később legendás katonai vezetővé vált Robert Edward Lee vette át a parancsnokságot, és egy hatalmas, hétnapos csatában vereséget mért ellenségeire, amivel egy időre sikerült megváltoztatnia a háború menetét. A könyv azért is izgalmas olvasmány azok számára, akik kevésbé járatosak a polgárháború részleteiben, mert képet kaphatnak a harcok teljes menetéről, és sok mindent megtudhatnak az észak-déli szembenállás mélyebb, emberi, kulturális, társadalmi összefüggéseiről, amelyek némileg megváltozott formában, de ma is eleven hatást gyakorolnak a társadalmi életre. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]