Cím: |
A modern én felemelkedése és diadala
| Alcím: |
kulturális amnézia, expresszív individualizmus és a szexuális forradalomhoz vezető út
| Szerző: |
Trueman, Carl R. (1967) |
Közrem.: |
Kriszt Éva (ford.) ; Axióma Kulturális Alapítvány (közread.) ; Budapesti Kortárs Keresztény Intézet (közread.) |
Szerz. közl: |
Carl R. Trueman ; [ford. Kriszt Éva]
| Kiadás: |
Budapest : Axioma + BKKI, 2024 |
Eto: |
316.42 ; 159.923.2 ; 613.88 ; 008(100)(091)
| Tárgyszó: |
szexuális forradalom ; szexualitás szociológiája ; szerelem szociológiája ; szexuálpszichológia ; nemi erkölcs |
Egys.cím: |
The rise and triumph of the modern self (magyar)
| Szakjel: |
301
| Cutter: |
T 92
| ISBN: |
978-615-6545-03-9
| Nyelv: |
magyar
| Oldal: |
[12], 430 p.
| Megj.: |
Bibliogr. a lábjegyzetekben
| UKazon: |
202425008
| Kivonat: |
A brit keresztény teológus arra keresi a választ, hogy miért és hogyan tudott a modernitás révén az én, az egyén felemelkedni, az identitás kérdése miért olyan égető és meghatározó az egyén és a közösségek számára, valamint a politikum terrénumában. Carl R. Trueman – más konzervatív gondolkodókhoz
[>>>]
A brit keresztény teológus arra keresi a választ, hogy miért és hogyan tudott a modernitás révén az én, az egyén felemelkedni, az identitás kérdése miért olyan égető és meghatározó az egyén és a közösségek számára, valamint a politikum terrénumában. Carl R. Trueman – más konzervatív gondolkodókhoz hasonlóan – a felvilágosodásban látja minden bajok forrását. Úgy gondolja, hogy a korábban megkérdőjelezhetetlen Isten–ember-kapcsolat, vagyis a feudális rendszer statikus berendezkedése ekkortól számítva esett szét. A nyugati szekuláris világ pedig az ént tette meg központi szereplőnek az isteni helyett. Természetesen a felvilágosodás után hamar eljutunk a jelent meghatározó kérdésekig, úgymint az abortusz, a lombik program, az LMBTQ+ közösségek megítélése és más, az adott ország identitáspolitikai vitáit meghatározó diskurzus és mozgalom. Az első fejezetben az én forradalmát vizsgálja, ennek felemelkedését részletezi. Majd a második részben a forradalom alappilléreit járja körbe, olyan gondolkodókat vesz górcső alá, mint Jean-Jacques Rousseau, írók és költők, mint Wordsworth, Shelley és Blake, illetve a későbbi nemzedékből Nietzsche, Marx és Darwin. Könyvében ezt követően az gyors ütemben haladó diskurzus szexualizálását vizsgálja, mely során természetesen Freudot és tanítványait kezdi el faggatni. A záró részben a forradalom diadalaival vet számot: az erotika, a terapeutika és a T diadaláról beszél – utolsó esetben az LMBTQ+ mozgalmat nézi meg közelebbről. A szerző könyvét a tárgymutató teszi teljessé. "www.kello.hu minden jog fenntartva"
[<<<]
|
|
|