A politikai és történelmi tárgyú könyveket is publikáló újságíró könyvének alcíme – Kodolányi János belső emigrációja, 1944-1956 – jelzi, hogy e művében nem irodalomtörténeti szempontból vizsgálja a magyar népi irodalom kiválóságának alakját, hanem politikatörténeti nézőpontból. Szentesi Zöldi   [>>>]

A politikai és történelmi tárgyú könyveket is publikáló újságíró könyvének alcíme – Kodolányi János belső emigrációja, 1944-1956 – jelzi, hogy e művében nem irodalomtörténeti szempontból vizsgálja a magyar népi irodalom kiválóságának alakját, hanem politikatörténeti nézőpontból. Szentesi Zöldi László az író életrajzának fonalát az 1930-as évek derekánál veszi föl, ebben az időben lett Kodolányi a főként erdélyi menekültek által alapított, irredenta célokat követő Magyar Közösség, valamint a gróf Teleki Pál által létrehozott náciellenes Magyar Függetlenségi Mozgalom tagja. Ily módon az író szoros kapcsolatba került a magasabb politikai és katonai körökkel, később részese lett a világháborúból való kiugrást előkészítő szervezkedésnek. A német megszállás után visszavonult balatonakarattyai házába, majd Illyés Gyula segítségével Budán bujkált, itt élte át családjával együtt a főváros ostromát. Igazi kálváriája 1945 tavaszán kezdődött, amikor a népi írók a kommunisták célkeresztjébe kerültek. Kodolányit szélsőségesnek, antiszemitának bélyegezték, ráadásul még írótársai közül is akadt, aki megtámadta. 1945 decemberétől valóságos hadjárat indult ellene, miután Rákosi Mátyás a népi írok értésére adta, hogy ugyan nem likvidálják őket, de hallgatniuk kell. Kodolányi belső emigrációjában beszűkültek a kapcsolatai és közlési lehetőségei, visszahúzódott a Balaton partjára. Szentesi Zöldi László az író leveleire, önéletrajzi jellegű írásaira, emlékezéseire, a korszak sajtójának közléseire, illetve a szakirodalom megállapításaira hivatkozva, azokat sűrűn idézve írja meg Kodolányi János hallgatása évtizedének egyszerre izgalmas és szomorú krónikáját. Könyvének külön érdekessége, hogy fölfedi a leszorított helyzetben levő író lelki életének tüneteit, frusztrációját, sértettségét, a kapcsolataiba beálló feszültségeket, a maga tévedhetetlenségébe vetett hitét, kemény, félelmet nem ismerő alkatát. Az irodalomjegyzékkel záródó, olvasmányos életrajzi mű a Kodolányi-pályakép igen fontos adaléka, irodalom- és művelődéstörténeti gyűjteményekben kaphat helyet. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]