Az élet hangjai két árva lány története, melynek cselekménye 1944 áprilisában, a budapesti Benczúr utcában veszi kezdetét, és 1957 nyaráig tart. Lebensklang Eszter és Hanna hagyománytisztelő, szerető, zsidó vallású családban nő fel. Pozsonyból származó nagyapjuk és a szüleik is zenészek, így   [>>>]

Az élet hangjai két árva lány története, melynek cselekménye 1944 áprilisában, a budapesti Benczúr utcában veszi kezdetét, és 1957 nyaráig tart. Lebensklang Eszter és Hanna hagyománytisztelő, szerető, zsidó vallású családban nő fel. Pozsonyból származó nagyapjuk és a szüleik is zenészek, így egészen kicsi koruktól magukba szívják a zene szeretetét. Fuvolaművész édesapjuk, Lebensklang Áron a háború előtt a Zeneakadémia elismert muzsikusa, és épp művészeti vezetőnek neveznék ki - amikor kihirdetik a második zsidótörvényt. Aznap így nem ír alá semmiféle szerződést, sőt egyre kevesebb lehetőséget kap szereplésre, '44 végére pedig már csak a magántanítványai hoznak némi pénzt a konyhára. Nemsokára elmarad mellőlük - keresztény - bejárónőjük, és a család tagjai a saját bőrükön tapasztalják az őket megbélyegző törvények erejét. Nem szolgálják ki őket a boltban, korlátozzák őket közlekedésükben, a házukra sárga csillagot tűznek ki, majd nemsokára a kabátjukon is viselniük kell azt. Mivel kicsik, még nem igazán értik, mi is történik, apjuk pedig kifejezetten igyekszik megkímélni őket a valóságtól. De a történelmi eseményeket ők sem tudják megállítani. Előbb a gettóba költöztetik őket, majd egyik nap előbb az apát viszik el a nyilasok (és lövik a Dunába), majd másnap követik őt a felesége és a lányok. Eszter a csodával határos módon menekül meg a jeges vízből, aki nem sokkal később az Ocskay László százados vezette ruhagyűjtő század kórházába kerül, melyet a zuglói volt zsidó gimnáziumban helyeztek el. Közel kétezer-ötszáz zsidó lel itt menedékre, köztük az árva kislány is. De vajon, ha a szülei meg is haltak, élhet még a húga, Hanna? És ha igen, láthatja őt még valaha? Mi történik vele az ostrom hónapjaiban, a bicskei volt Batthyány-kastélyban kialakított árvaházban és azután? S miképpen tartják benne végig a reményt elhunyt édesapja utolsó szavai: hogy soha ne adja fel az álmait, és hogy mindig hallja a lelke zenéjét?... Minderre választ ad a nyilas rémuralmat és a Rákosi-korszak borzalmait egyaránt érzékletesen bemutató regény. " [<<<]