A magyar líra babitsi hagyománya folytatójának tartott, az Újhold emblematikus alkotója, a poeta doctus Nemes Nagy Ágnes poétikai érdeklődésének egyik fő témája a versszerkezetek voltak. Nézete szerint a költői mű megszületésében együtt szerepel a tervszerűség és a spontaneitás, ugyanis a versnek   [>>>]

A magyar líra babitsi hagyománya folytatójának tartott, az Újhold emblematikus alkotója, a poeta doctus Nemes Nagy Ágnes poétikai érdeklődésének egyik fő témája a versszerkezetek voltak. Nézete szerint a költői mű megszületésében együtt szerepel a tervszerűség és a spontaneitás, ugyanis a versnek „terve van a költővel, mert föl akar épülni. A költőnő szenvedéllyel vizsgálta az olvasók előtt többnyire észrevétlenül maradó versstruktúrákat, hogy megfigyeléseit a maga költészetében érvényesítse. Hernádi Mária – Ottlik Géza és Nemes Nagy Ágnes életművének kutatója – a Nemes Nagy-versek szerkezetének vizsgálatakor abból indul ki, hogy a 60-as évekig költeményeinek négyféle kompozíciós formája alakult ki: a dalszerű, a parabolikus, a dramatikus és a szonátaformájú vers. Ezek mindegyike úgy is tekintendő, mint egy-egy költői útirány kísérlete. Könyve négy fejezetében (A dalszerű verskompozíció; A parabolikus verskompozíció; A dramatikus verskompozíció; A szonátaformájú verskompozíció) bemutatja a szerkezeti válfajokat, éspedig mindegyiket öt azonos szempont szerint: a művek ritmikai, logikai, műfaji, zenei és motivikus tulajdonságai felől. A négy kompozíciós forma esetében természetesen nem egyformán érvényesülnek a különböző tulajdonságok. Például a ritmus a dalszerű versekben elsődleges; a parabolikus versekben a logikai szempont válik fontossá, ez lesz a lényeges struktúraszervező erő. A műfaji szempont a dramatikus szerkezetű alkotásokban dominál. A szerző az életműből kiemeli a Napforduló (1967) című kötetet, amelyben megjelentek a szonátaformájú költemények. Megállapítja azt is, hogy minden kompozíciótípushoz sajátos motívumkészlet tartozik. Végül a szerző mind a négy verstípus esetében vizsgálja, mi indíthatta a költőnőt ezekre az utakra lírájának tovább építésekor, mi lehetett az adott útkeresés irányának mélyebb oka. Hernádi Mária nem titkolt célja az volt a versstruktúrák elemzésével, hogy eloszlassa azt a vélekedést, miszerint Nemes Nagy Ágnes lírája oly annyira intellektuális természetű, hogy alig érvényesül benne a személyesség, az érzelem és a spontaneitás. [<<<]