Jiddu Krishnamurti nem vallásalapító, és nem is valamely "kész" vallás papja vagy guruja volt, hanem afféle laikus bölcs, aki a hinduizmus, a kereszténység és a buddhizmus bizonyos elemeiből sajátos, egyéni világképet szűrt le, és sok ezer beszédében (amelyek nagyrészt könyv alakban is napvilágot   [>>>]

Jiddu Krishnamurti nem vallásalapító, és nem is valamely "kész" vallás papja vagy guruja volt, hanem afféle laikus bölcs, aki a hinduizmus, a kereszténység és a buddhizmus bizonyos elemeiből sajátos, egyéni világképet szűrt le, és sok ezer beszédében (amelyek nagyrészt könyv alakban is napvilágot láttak) ezt a világképet, világértelmezést próbálta továbbadni. Egyik leghíresebb műve, a most magyarul is megjelent Az ismerttől való szabadság annak az élménynek a feldolgozásával foglalkozik, amikor megpróbáljuk megérteni életünk, sorsunk miértjét. Krishnamurti - mint korábbi műveiben, úgy itt is - arra buzdít, hogy bátran szabaduljunk meg mindennemű prekoncepciónktól, és attól a tudásnak vélt információhalomtól is, amelyet korábban begyűjtöttünk, hogy teret tudjunk adni önvalónk hiteles hangjának. Az összesen tizenhat fejezet keretei között - sok-sok egyéb mellett - olyanokról esik szó, mint a felelősség és igazság, önmagunk átalakítása, egyszerűség és alázat, az élet teljessége, a félelem vége, az erőszak kárhoztatása, függőség és vágy, szabadság és egyedüllét, szomorúság, megfigyelés, a csendes elme - és hasonlók. A kötet Krishnamurti híveinek, és mindenkinek ajánlható, aki nyitott a spirituális látásmódra, életvezetési megoldásokra. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]