Shelley Read lírai hangvételű, mégis fordulatos, cselekményes regénye igaz történeten alapul. Az egyesült államokbeli Coloradóban víztározót hoztak létre a Colorado mellékfolyóiból, hogy az állam száraz délnyugati területeire vezethessék az értékes vizet. A Blue Masa víztározó kialakítása   [>>>]

Shelley Read lírai hangvételű, mégis fordulatos, cselekményes regénye igaz történeten alapul. Az egyesült államokbeli Coloradóban víztározót hoztak létre a Colorado mellékfolyóiból, hogy az állam száraz délnyugati területeire vezethessék az értékes vizet. A Blue Masa víztározó kialakítása nagyszabású vállalkozás volt, viszont azzal járt, hogy az Iola nevű városka a tó fenekére került. A történet a hajdani kisvárosban és környékén kezdődik, 1948 őszén, amikor a főutcán találkozik az itt élő Victoria és a gépolajtól maszatos ruházatú vándor, Wilson Moon. Az első pillanatban ellenállhatatlan vonzalom támad kettejük között, amely azután szenvedélyes szerelemmé növekszik. Az akkor 17 éves Victoria egy gyümölcstermesztő farmon él a családja egyedüli nő tagjaként, nehéz természetű testvérei, durva modorú rokonai cselédjeként. Wilson annak idején egy szénbányában dolgozott, aztán belső hangjára hallgatva fölkapaszkodott egy tehervonatra, és Iolában kötött ki. Így találkozik egy napsütéses napon a városka főutcáján Victoriával. Ám a találkozás rosszul sikerül, mert Victoria épp arra imbolygó részeg öccse beleköt Wilsonba. A rejtélyes, szótlan fiú és a lány titkolt, de annál szenvedélyesebb szerelemre lobbannak, Victoria rövidesen áldott állapotba kerül, miközben főz, mos, takarít, ellátja népes családját, ha kell, szedi a barackot. Jó ideig titkolja terhességét, de egy idő után ezt már nem teheti meg, ezért elszökik hazulról, maga mögött hagyja egész addigi életét, és a városhoz közeli vadonban rejtőzik el egy elhagyott kunyhóban. Szinte robinzonád az élete, minden nap meg kell küzdenie az életéért. Végül itt szüli meg gyermekét, ám élete váratlan fordulatokat vesz, meghal Wilson, az apja is, majd elnéptelenedik a város, elmegy az utolsó vonat is. Ugyanis kormánytisztviselők keresik föl a városka lakóit, hogy közöljék, a város területén víztározó lesz. Az 1970-es évek elejéig tartó történet első látásra egy fölegyenesedő, magára találó lány története és nagy szerelméé, ám mögöttük ott van a II. világháború után átalakulóban levő Észak-Amerika vidéki élete, a kisvárosok, farmok, az erdők világa, és az itt élő egyszerű emberek galériája, amiből kimagaslik Victoria és Wilson alakja; szerelmük története pedig megható mese. A könyv címe metaforikus, arra utal, az ember jól teszi, ha úgy irányítja az életét, mint a folyó a maga medrét, sok mindent összegyűjt, áramlik, és minden akadály ellenére utat talál magának. " [<<<]