| Kivonat: |
A Magyar Írószövetség 2021-ben „Do you speak Magyar? elnevezéssel falukutató programot indított hazai és határon túli településeken, hogy interjúk és helyszíni tapasztalatok alapján fölmérje, kik laknak ott, miként élnek, beszélik-e a magyar nyelvet, miképp gondolkodnak az anyanyelvről, a
[>>>]
A Magyar Írószövetség 2021-ben „Do you speak Magyar? elnevezéssel falukutató programot indított hazai és határon túli településeken, hogy interjúk és helyszíni tapasztalatok alapján fölmérje, kik laknak ott, miként élnek, beszélik-e a magyar nyelvet, miképp gondolkodnak az anyanyelvről, a hagyományokról. Az interjúk egységes szempont szerint készültek, rögzítve a kérdezettek életútját, élettapasztalatait, majd a szerzők szociografikus széppróza formájában adták közre a látottakat, hallottakat. E kötet 17 írása a hazai Őrség és a burgenlandi Őrvidék településein fölvett interjúk alapján készült. Domonkos László (Őr)vidékek és zűrzavarok című, történeti szempontot is érvényesítő tanulmányában bemutatja Burgenland tartományt, földrajzi, topográfiai leírásokat is nyújtva, és kiemelve a három, magyarok által is lakott helység (Alsóőr, Felsőőr, Őrsziget) kisebbségpolitikai jelentőségét. Horváth Júlia Borbála Elindultam szép hazámbúl című dolgozatában az Őrvidékre irányuló vagy azon keresztülhaladó 56-os magyar emigráció nyomait kutatja. A Somorjai Ádám – Horváth Júlia Borbála szerzőpáros Galambos Ferenc Iréneusz (1920-2007) atya, alsóőri plébános életrajzát adja közre, azét a lelkészét, aki a burgenlandi magyarság megmaradásának szentelte egész életét. Több irodalmi igényű szociografikus riport rögzíti a hazai Őrség településein szerzett tapasztalatokat, például a Vas vármegyei Hegyhátszentmárton községben élő néhány tucat lakos életét dokumentálva. Beszámoló olvasható egy apró burgenlandi zsákfaluban nyaraló bérbeadásával foglalkozó család életmódjáról is. A szociográfiák szerzői az anyanyelvhasználat, a vallásgyakorlás, a kultúra és a közösség megtartó ereje felől érdeklődnek; rákérdeznek az anyanyelvi oktatás szerepére, a kétnyelvű feliratok használatára stb. A szerzők megfordulnak a helyi boltban, a kultúrházban, elbeszélgetnek a magyart olykor csak törve beszélő emberekkel, nyelvhasználati szokásaik felől tudakozódva. Sok szó esik az emberek identitástudatáról, hagyományszemléletéről nemzeti érzelmeikről, szokásaikról. A szociográfiai riportokat tartalmazó kötet népismereti gyűjteményekben, illetve a hazai, nyugati határszéli vármegyék helyismereti részlegeiben kaphat helyet. "www.kello.hu minden jog fenntartva"
[<<<]
|