A politológus és jogász végzettségű szerző a tömeges migrációt a hibrid hadviselés eszközeként írja le. A hibrid hadviselés – szemben a hagyományos háborúval – nem az ellenség katonai erejének megtörését célozza, hanem az ellenséges ország társadalmának szervezettségét, ellenálló erejét akarja   [>>>]

A politológus és jogász végzettségű szerző a tömeges migrációt a hibrid hadviselés eszközeként írja le. A hibrid hadviselés – szemben a hagyományos háborúval – nem az ellenség katonai erejének megtörését célozza, hanem az ellenséges ország társadalmának szervezettségét, ellenálló erejét akarja szétzilálni. A célpont maga a lakosság és a társadalom intézményrendszere, a régi fogalmak szerint: a hátország. Ha a tömeges népességvándorlás tudatosan irányított folyamat, akkor meg kell vizsgálni, milyen intézkedésekkel, kormányzati eszközökkel és nemzetközi együttműködéssel lehet fölvenni ellene a harcot. Ugyanakkor a szerző azt is érzékelteti, hogy a tömeges népmozgalom leírására szolgáló fogalomkészlet egyelőre kidolgozatlan, a nemzetközi jogban is sok a bizonytalanság és ellentmondás e tekintetben. Épp ezért monografikus fölépítésű kötete első fejezeteiben fogalmakat tisztáz és történeti áttekintést ad: A biztonság mint koncepció; Az erőszak tilalma és a hibrid hadviselés; A hibrid hadviselés. A szerző a legterjedelmesebb negyedik fejezetben tárgyalja a migráció kérdéskörét Az emberi lény mint a hibrid hadviselés eszköze cím alatt. E részben interdiszciplináris módon, a politológia, a jog, a hadtudomány, a szociológia, a szociálpszichológia szempontjait érvényesítve mutatja be a migráció típusait, konkrétan a 2015. évi balkáni útvonalú népvándorlás történetét és annak tapasztalatait, valamint a 2021-22-es belarusz migrációs válságot. Ezek tapasztalatainak ismeretében szól a hibrid hadviselés négy (politikai, stratégiai, taktikai, műveleti) szintjéről. Az utolsó, A hibrid hadviselés elleni védekezés című fejezetben a támadás alatt álló társadalom védekezésének lehetőségeit veszi számba, a nemzetállami megoldásoktól kezdve a NATO reziliencia-stratégiáján át a hazai védekezési módokig. Az Összegzésben megállapítja, a hibrid hadviselés egyik formája a mesterségesen gerjesztett népvándorlás, amely súlyos kérdéseket vet föl a nemzetközi jogban és a biztonságpolitikában egyaránt, ugyanakkor ösztönzőleg hat a védekezési módok kidolgozására. Veress Csongor Balázs rámutat, a migráció fegyverként való alkalmazása a demokratikus államok ellenében mindeddig hatékonynak bizonyult. A tudományos igényű, ám népszerűsítő stílusú, tekintélyes nemzetközi bibliográfiával záródó könyv korunk egyik legaktuálisabb problémájáról ad interdiszciplináris módszerű és tisztázó célzatú áttekintést. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]