A brit történész, újságíró éveken át kutatta azt a sajátos kérdést, hogyan hozza ki a háború „éles helyzete a hadvezérek legjobb képességeit, hogyan mutatkozik meg megannyi személyiségvonásuk. Arra hamar rájött, hogy a hadvezetés képessége és a morál között semmiféle összefüggés sincs, hiszen   [>>>]

A brit történész, újságíró éveken át kutatta azt a sajátos kérdést, hogyan hozza ki a háború „éles helyzete a hadvezérek legjobb képességeit, hogyan mutatkozik meg megannyi személyiségvonásuk. Arra hamar rájött, hogy a hadvezetés képessége és a morál között semmiféle összefüggés sincs, hiszen jelentős hadvezérek – mint Hitler vagy Sztálin – gonosztevők voltak. Andrew Robert kilenc világhírű hadvezér portréját rajzolja meg könyvében; közös vonásuknak azt vélve, hogy valamennyien erős én-tudattal bírtak, maradéktalanul hittek önmagukban. Az más kérdés, honnét táplálkozott az önbizalmuk; Churchill esetében meghatározó volt a származása, családi öröksége, Napóleon ifjan ráébredt saját intelligenciájának nagyságára, Margaret Thatcher, alias Vaslady, a férfiakat akarta lepipálni, Hitler öntömjénező mámorát az érte őrjöngő tömeg adta. Az is közös tulajdonságuk volt, hogy nem csak a háborút akarták megnyerni, azon túl távlatos céljaik is voltak: Sztálin a marxi-lenini tanokat akarta a világban uralkodó eszmévé tenni, Hitler az árja faj uralmát akarta elérni, Churchill és Thatcher a brit birodalom régi fényét akarta föltámasztani. A kötet időrendben ad esszéstílusú, szinte csevegő modorú, anekdotákkal színesített portrét Napóleonról, Nelson admirálisról, Churchillről, Hitlerről, Sztálinról, George C. Marshallról, De Gaulle tábornokról, Eisenhowerről és Thatcher asszonyról. A belletrisztikus arcképek kontúrjait egyéni képességeik, küldetéstudatuk, karrierjük, eszméik, parancsnoki módszereik alkotják. A szerző kiemeli például Napóleon rendkívüli munkabírását és kiváló memóriáját; Hitler tömegeket delejező képességét – és mindezekről úgy ír a szerző, hogy közben fölidézi nagy háborúik, ütközeteik történetét. Roberts könyve utolsó fejezetében (A vezetésparadigma) áttekinti a sikerre vezető hadvezéri képességek legfontosabbjait, úgymint történelmi ismeretek, tervezni tudás, jó emlékezet, és kivált az a hit, hogy a maga népe magasabb rendű, mint a legyőzendő ellenfél. Az olvasmányos, anekdotikus megfogalmazású kötet – amely iskolai könyvtárakban is hasznos lehet – a vonzó formájú ismeretterjesztés, a szórakoztatva tanítás remek példája. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]