Az írás mellett világ életében homo politicusként is tevékenykedő Milan Kundera amellett érvel, hogy Közép-Európa nemzetei: a lengyelek, a csehek, a szlovákok és a magyarok mindig is integráns részét képezték annak a misztikus és kulturális egységnek, amit az Európa név magában foglal. A jelen   [>>>]

Az írás mellett világ életében homo politicusként is tevékenykedő Milan Kundera amellett érvel, hogy Közép-Európa nemzetei: a lengyelek, a csehek, a szlovákok és a magyarok mindig is integráns részét képezték annak a misztikus és kulturális egységnek, amit az Európa név magában foglal. A jelen kötet Kundera 1967-es beszédét (Az irodalom és a kis nemzetek), 1983-as politikai pamfletjét (Az elrabolt Nyugat), valamint három rövidebb szövegrészletét (A függöny; Elárult Testamentumok; A regény művészete) tartalmazza. Jelezvén, hogy milyen komoly és jelentős politikai és irodalmi kiállásról tesznek a szövegek és a beszéd tanúbizonyságot, Jacques Rupnik és Pierre Nora jegyez egy-egy bevezető tanulmányt a kötetben, értelmezik és kiemelik a lényeges elemeket. A kötet fő részét természetesen Az elrabolt Nyugat című értekezés adja, amelyben Kundra kifejti, hogy bár a huszadik század második felében a fent említett nemzetek a szovjet érdekszférába kerültek, s ennek hatására hasonló politikai rendszer alakult ki bennük, kulturálisan nem szakadtak ki a Nyugatból, mindig is annak részének tekintették magukat, s a Nyugatnak sem kellene, nem lenne szabad lemondania e régiókról, mivel Európa, az összeurópai kultúra, amely a nyugati kereszténységhez, a tágabban vett latin kultúrához kapcsolódik, ennyivel is szegényebb lenne. A szerző 1983-ban megfogalmazott gondolatai mai is igen aktuálisnak tekinthetők, nem véletlen, hogy éppen idén adta ki az életműsorozat részeként ezt a válogatást az Európa Kiadó. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]