Bár a Tanácsköztársaság mindössze 133 napig tartott, az emlékezete sok évtizedes, ennek az ellentmondásos emlékezetpolitikának az első korszakát mutatja be igen alaposan a szerző, az 1919-1945 közötti időszakét. E kötet tehát előzménye Apor Péter Az elképzelt köztársaság (2014) című munkájának,   [>>>]

Bár a Tanácsköztársaság mindössze 133 napig tartott, az emlékezete sok évtizedes, ennek az ellentmondásos emlékezetpolitikának az első korszakát mutatja be igen alaposan a szerző, az 1919-1945 közötti időszakét. E kötet tehát előzménye Apor Péter Az elképzelt köztársaság (2014) című munkájának, amely a magyarországi kommün 1945-1989 közötti utóéletéről adott áttekintést. Csunderlik Péter e művében abból indul ki, hogy a Horthy-rendszer önmaga legitimációját megalapozó elve az volt, hogy Károlyi Mihály és Kun Béla hatalmának időszaka a magyar történelem mélypontja, legsötétebb korszaka volt. A rendszer tehát évtizedeken át a proletárdiktatúra okozta anarchiára, káoszra és terrorra emlékeztetett. A szerző – aki a honi radikális mozgalmak és szellemi áramlatok kutatója – a két világháború közötti korszak memoár-, pamflet- és szépirodalmát, az országos napilapok közléseit, a tankönyvek vonatkozó leckéit és a politikusok beszédeit ismertetve ad átfogó képet, miként tekintett a Horthy-rendszer értelmisége és politikai elitje a proletárdiktatúrára. A szerző visszatérően utal arra, hogy az ellenforradalmi rendszer a maga legitimációját erősítette a vörös terror rémségeinek fölidézésével. A kötet nyolc fejezete műfajonként ad képet a Tanácsköztársaság negatív emlékezetének irodalmáról: a pamflet- és a memoáirodalom, a hírlapi irodalom, a széppróza, a középiskolai tankönyvek, a történeti irodalom szemelvényeit sűrűn idézve. A hivatkozott művek sorában említi például Kosztolányi Édes Anna című regényét, Tormay Cécile Bujdosó könyvét, Herczeg Ferenc Északi fény vagy Fekete István Zsellérek című művét. Csunderlik Péter a jeles történészek, mint Szekfű Gyula és Gratz Gusztáv munkáit is idézi, olyanokként, amelyek a baloldali, progresszív, radikális, galileista értelmiség kritikáját nyújtották. Két fejezetben tekinti át a proletárdiktatúrát megbélyegző írások antiszemita vonásait, valamint az 1918/19-es emigránsokat lejárató írásműveket. Az utolsó fejezet egy kiállítás ismertetése: 1941 decemberében a Magyar Országos Véderő Egyesület antibolsevista kiállításáról tudósít, rámutatva annak alapgondolatára: a „judeobolsevizmus ártalmára. Csunderlik Péter monográfia-teljességű, szemelvényekben bővelkedő könyve azt sugallja, hogy az 1919-1945 közötti hazai szellemi élet kizárólag negatívan és túlzóan sötét színekkel festette le a proletárdiktatúrát, folyvást arra intve, hogy ez a történelmi kisiklás soha többé nem történhet meg. E kötet párdarabja a szerző A 133 napos „vörös farsang (2025) című, a Tanácsköztársaság históriáját áttekintő monográfiájának. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]