Az izlandi Selfoss városában nőtt fel Egill Bjarnason, mely rendhagyó módon nem a tengerparton, hanem a sziget belsejében helyezkedik el, Izland leghosszabb folyója, az Ölfusá partján. Itt kezdett Egill Bjarnason újságíróként dolgozni a helyi lapnál, és az első keresetéből vett egy túrakerékpárt,   [>>>]

Az izlandi Selfoss városában nőtt fel Egill Bjarnason, mely rendhagyó módon nem a tengerparton, hanem a sziget belsejében helyezkedik el, Izland leghosszabb folyója, az Ölfusá partján. Itt kezdett Egill Bjarnason újságíróként dolgozni a helyi lapnál, és az első keresetéből vett egy túrakerékpárt, mellyel el kezdte bejárni a szigetet. Ma már nemzetközileg ismert újságírónak számít, most magyarul is megjelenő könyve pedig Izland történetét mutatja be rendhagyó módon. Ránézésére merész gondolat lenne Izlandnak globális történelemalakító jelentőséget tulajdonítani, hiszen sosem rendelkezett állandó hadsereggel, ám ennek ellenére meglepő módon mégis rajta hagyta kézjegyét a nyugati történelmen. Ha például az izlandiak nem jegyezték volna le az északi mitológiát és a skandináv királyok középkori történetét, ma arról alig tudnánk valamit. Izland nélkül az egész világ – Angliától Egyiptomig – megúszta volna a történelem egyik legpusztítóbb éhínségét. A második világháború idején a szigetországnak kulcsszerepe lett a tengeri harcokban, és ha Izland nincs, lehet hogy az észak-atlanti térség is a nácik kezére került volna. De Izlandnak még a holdraszállásban is volt egyfajta kisebb szerepe, Neil Armstrong és társai ugyanis itt gyakorolták földi keretek között a leszállást. A szerző Izland első telepeseitől, egy véletlen zátonyra futástól napjainkig számos további érdekességet mond el Izland történetével kapcsolatban, mely vélhetően a legtöbb magyar olvasó számára tejesen ismeretlen információ lesz. Megtudhatjuk például, hogy az óizlandi források milyen hatást gyakoroltak Tolkienre és A Gyűrűk Ura világára, hogy miként alakult ki az izlandi írás, hogyan építkeztek a középkorban, hogyan kapott Izland a 19. század közepén részleges önrendelkezést Dániától, hogyan zajlott le Reykjavík brit megszállása 1940 májusában, majd miként vették át a britek helyét az amerikaiak, hogy milyen szerepe volt Izlandnak a hidegháborúban, vagy hogyan zajlott le a nemi egyelőséghez vezető folyamat Izlandon, melynek eredményeképpen ennek az országnak lett az első demokratikusan megválasztott női államfője, Vigdís Finnbogadóttir személyében, 1980-ban. A kötetet irodalomjegyzék zárja. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]