Jubileumi kuflikötettel jelentkezik Dániel András, már a képeskönyv első lapján szembesítve az olvasókat a ténnyel: a kuflik idén éppen tíz éve laknak az elhagyatott réten, azóta követhetik a gyerekek nyomon Zödön, Bélabá, Hilda, Pofánka, Valér, Fityirc és Titusz sztorijait. Ebben a részben egy   [>>>]

Jubileumi kuflikötettel jelentkezik Dániel András, már a képeskönyv első lapján szembesítve az olvasókat a ténnyel: a kuflik idén éppen tíz éve laknak az elhagyatott réten, azóta követhetik a gyerekek nyomon Zödön, Bélabá, Hilda, Pofánka, Valér, Fityirc és Titusz sztorijait. Ebben a részben egy szép őszi napon éppen lustálkodva napozgatnak a fűben, amikor Pofánka halkan, de jól érthetően bemondja a "kirándulás" szót. A kuflik készülődni kezdenek, s hamarosan hasznosnak gondolt tárgyak egész garmadájából raknak kupacot: kulacsokból, napsapkákból, kártyapaklikból, kihúzható távcsőből, pulcsikból, bográcsból, könyvekből, kempingszékekből - hogy csak párat megemlítsünk. Mindet belegyömöszölik Zödön hátizsákjába, aki azonban meg sem tudja mozdítani a csomagot. Fityirc azt javasolja, inkább ne is vigyenek csomagot magukkal, csak menjenek "innen ide"... A kötetben olvasható másik mese (A kuflik és a végtelen sál) nyitányában kiderül, hogy bár küszöbön a tél, Zödönnek nincsen sálja. Hilda felajánlja. hogy köt neki egy puha, csíkos sálat (ami Zödön kedvenc színe), de a dolog persze nem olyan egyszerű, mint amilyennek látszik... [<<<]