Az aszteroidacsapáson kívül csak egyetlen forgatókönyv létezik, amely néhány óra alatt véget vethet az általunk ismert világnak: a nukleáris háború. Ennek réme a második világháború vége óta kísérti az emberiséget – hol aktívabban, mint például a kubai rakétaválság idején vagy 1983-ban, a NATO   [>>>]

Az aszteroidacsapáson kívül csak egyetlen forgatókönyv létezik, amely néhány óra alatt véget vethet az általunk ismert világnak: a nukleáris háború. Ennek réme a második világháború vége óta kísérti az emberiséget – hol aktívabban, mint például a kubai rakétaválság idején vagy 1983-ban, a NATO nagyszabású európai hadgyakorlatakor, hol kevésbé aktívan, mint a détente időszakában (1963-1979) vagy az 1990-es években. 2022 februárja, az ukrán-orosz háború kitörése óta a témát ismét fokozott figyelem övezi. De vajon ha egy ilyen nukleáris összecsapás mégis megtörténik, az hogyan zajlódna le? Milyen rövid- és hosszútávú következményei lennének annak, ha mondjuk Oroszország atomrakétákat lőne ki a Pentagonra és más amerikai célpontokra, az Egyesült Államok pedig nukleáris válaszlépéseket tenne? Atomháború. A katasztrófa másodpercről másodpercre című könyvében Annie Jacobsen ezekre a kérdésekre igyekszik válaszokat adni, szemléletes képet adva arról, hogy mi történhet, ha nukleáris őreink kudarcot vallanak. A szerző megállapításai szerint a nukleáris lövésváltás után néhány perc alatt eldőlne a Föld és az emberiség sorsa, így a könyv lényegében az első, második és harmadik huszonnégy perc valószínű forgatókönyvét vázolja fel, azt vizsgálja, hogy a külömböző protokollok alapján mi történne a világ különböző pontjain, rövidebben pedig a következő huszonnégy hónap és az azt követő időszak történéseit és főbb hatásait is összefoglalja. A szerző mindennek bemutatására több tucatnyi exkluzív interjút készített, amelyeket olyan katonai és civil szakértőkkel készített, akik a fegyvereket építették, akik be voltak avatva a választervekbe, és akik felelősek voltak a döntésekért, ha azokat meg kellett volna hozni. Ezen kívül lehetősége volt bizonyos dokumentumok tanulmányozására is, mint például Herb York és az ún. JASON-tudósok 1960-as jelentése az interkontinentális ballisztikus rakéták hatóidejével kapcsolatban vagy a Proud Prophet-83 kódnevű háborús szimulációs játék titkosítás alól részben feloldott dokumentációja. A kötetet jegyzetek, az interjúalanyok rövid bemutatása és bibliográfia zárja. „Félelmetes és pusztítóan egyenes – írta a könyvről a The Guardian kritikusa. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]