A magyar őstörténet kérdéseivel számos kiadvány foglalkozott eddig, a különböző tudományterületekről érkező kutatók (nyelvészek, történészek, régészek, etnográfusok) olykor igen eltérő eredményre jutottak. Vitáik a mai napig meghatározzák a magyar őstörténetről való gondolkodást, a tudományos   [>>>]

A magyar őstörténet kérdéseivel számos kiadvány foglalkozott eddig, a különböző tudományterületekről érkező kutatók (nyelvészek, történészek, régészek, etnográfusok) olykor igen eltérő eredményre jutottak. Vitáik a mai napig meghatározzák a magyar őstörténetről való gondolkodást, a tudományos diskurzust. A jelen kötet szerzője a délibábos elméleteket szeretné tételesen cáfolni, miközben arra is a rávilágít, hogy a tudományos viták sem vezetnek sehová, ha nem tud egymás felé megértéssel fordulni a két fél, jelesül a finnugor, illetve a hun-avar származás elkötelezett kutatói. Az őstörténet és egy nép kialakulása, etnogenezise kapcsán érdemes különválasztani az etnikai, nyelvi és a vallási (kulturális) kérdéseket, így a finnugor nyelvrokonság nem biztos, hogy maga után vonja a ma finnugor nyelveket beszélő népekkel való genetikai rokonságot, s vice versa, a lovas életmód miatt nem kellene feltétlenül a török nyelvekkel való nyelvrokonságról beszélnünk. A könyv ezt a kérdést nem tudja és nem is akarja eldönteni, bár a finnugor elmélet elfogadóival olykor kritikusabban bánik, könyve fő célkitűzése mégis az interneten terjedő és műkedvelő, megélhetési előadók révén terjesztett tudománytalan elméletek cáfolása, melyet mindenképp érdemes kiemelni. Csajághy György tíz fejezeten keresztül számol le a magyar őstörténet „ezerfejű sárkányával. A könyv végén az irodalomjegyzéket, a szerző főbb munkáinak listáját, függelékben pedig, lévén a szerző zenetanár-népzenekutató, a világzenéről közölt gondolatait olvashatjuk. A könyv érdeklődő olvasóknak ajánlható. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]