Akiket elárult a hazájuk című legújabb kötetében olyan ismert vagy ismeretlen, illetve méltatlanul elfeledett magyarok történetét mutatja be Gervai András, akiknek sorsába beleszólt a politika és az ideológia, akiknek az életét megkeserítette, megmérgezte a társadalmi légkör, s a hatalom a   [>>>]

Akiket elárult a hazájuk című legújabb kötetében olyan ismert vagy ismeretlen, illetve méltatlanul elfeledett magyarok történetét mutatja be Gervai András, akiknek sorsába beleszólt a politika és az ideológia, akiknek az életét megkeserítette, megmérgezte a társadalmi légkör, s a hatalom a megfélemlítésükre, elnémításukra, vagy akár fizikai megsemmisítésünkre tört. A tizennyolc rövid életrajz hat évtizedet fog át, nagyjából a Hitler hatalomra jutását megelőző néhány évtől a nyolcvanas évek végéig, s társadalmi helyzetüket tekintve is sokszínű üldözöttekről van szó. A szerző a szakirodalom és a korabeli sajtó áttekintésén túl elsősorban az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában fellelt dokumentumokra támaszkodott, de kutatásokat folytatott a Magyar Nemzeti Levéltárban, sőt az FBI és az MI6 dokumentumaiban is. Olyan személyekről van szó többek között, mint a Hitler-rezsim elől Berlinből Bécsbe, Párizsba, majd Amerikába menekült Ábrahám Pál zeneszerző, a zsidótörvények elől szintén Amerikába ment Kabos Gyula színész, Petschauer Attila olimpiai bajnok magyar kardvívó, újságíró, aki munkaszolgálatosként halt meg a Don-kanyarban, a Pufi néven ismert komikus színész, a Gulágon meghalt Huszár Károly, a filmsztárból számkivetetté vált Jávor Pál, a megpuccsolt miniszterelnök, Nagy Ferenc, a matematikus Erdős Pál, akit az FBI és az ÁVH is megfigyelt, az orvos, műfordító, szerkesztő Hajós Edit, aki angol kém is volt, a volt földbirtokos Maróthy László Ottó, aki később gyári munkásként tudott dolgozni, megjárta az ÁVH börtönét, ám megszökött onnan, Pálos István járásbíró, akit két levele miatt ítéltek el 1968-ban, valamint egyetlen nem magyar személyként a második világháborús embermentő svéd üzletember, Raoul Wallenberg. Minden fejezet végén ott találjuk a felhasznált leváltéri dokumentumok jelzeteit, a kötetet pedig a felhasznált irodalom listája és névmutató zárja. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]