A Képtelen képrablás a Pagony Kiadó, a Magyar Nemzeti Galériával és a Budapest Bábszínház közös projektjéből, a Mini Textúrából született összművészeti mesekönyv. Az egyedülálló vállalkozás első körben nem könyvnek indult. Évekkel ezelőtt indította útjára a Szépművészeti Múzeum és az MNG a Textúra   [>>>]

A Képtelen képrablás a Pagony Kiadó, a Magyar Nemzeti Galériával és a Budapest Bábszínház közös projektjéből, a Mini Textúrából született összművészeti mesekönyv. Az egyedülálló vállalkozás első körben nem könyvnek indult. Évekkel ezelőtt indította útjára a Szépművészeti Múzeum és az MNG a Textúra elnevezésű összművészeti sorozatát. Ez a projekt nem más, mint képzőművészet, irodalom és színház egyben, ahol kortárs írók a múzeumban található képekhez minijeleneteket írtak, amelyeket aztán a színészek helyben, a múzeumban adtak elő. Ennek volt a továbbfejlesztett, gyerekeknek szóló változata a Mini Textúra, melyet a Pagony 6-12 éves, kisiskolás gyerekek számára talált ki. Három évad ment le nagy sikerrel a rendezvénysorozatból, ahol összesen tizennégy képhez készült bábelőadás. A Pagony alapító főszerkesztője, Kovács Eszter, aki egyúttal a jelen kötet szerkesztője is, munkatársaival együtt úgy gondolta, nem hagyják veszni az alapötletet, ezért ezekből a minidrámákból a szerzők meséket írtak, hogy önálló szövegként, előadás nélkül, könyvben is elérhetőek legyenek. Az igényesen megformált kötetben dupla csavar van, hiszen nemcsak illusztrációk díszítik, hanem igazi, múzeumi festmények is találhatók benne, méghozzá szintén nagyon sokféle stílusban, így tulajdonképpen egy kis festészettörténet is kirajzolódik. Az eredetileg inspiráló alkotások nagyrészt az MNG anyagából valók és Munkácsy, Szinyei Merse és Ferenczy Károly kivételével (már ők is határeset) az ún. modern festőket képviselik (Aba-Novák, Bortnyik, Bernáth Aurél, Korniss, Paizs Goebel Jenő, Csontváry, Gulácsy) – kakukktojásnak számít a 17-18. századból a baromfiudvarok életképfestője, a főleg Angliában dolgozott Bogdány Jakab, akinek vászna a Szépművészeti Múzeumból való. A több szempontból is játékos könyvvel kapcsolatban nem lehet említés nélkül hagyni az illusztrátort. Rubik Anna ugyanis azontúl, hogy hagyományos módon illusztrálja a mesék történetét, finoman, játékosan – színekkel, formákkal – reflektál a festők műveire is. A mű célja pedig éppen ez: játékos formában megismertetni a gyerekekkel a magyar képzőművészet néhány kiemelt alkotását, párbeszédbe hozni irodalmat és képzőművészetet – olyan meseírók segítségével, akiket a gyerekek (és szülők) nagyon is jól ismernek (a teljesség igénye nélkül: Gimesi Dóra, Kiss Judit Ágnes, Kertész Erzsi, Vadai Adrienn, Berg Judit, Harcos Bálint, Jeli Viktória, Gévai Csilla stb.) – majd ezután szabadjára engedhetik befogadói kreativitásukat. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]