A szétszórt, de fontos eredményeket termő hazai történeti kultuszkutatás 2021-ben kezdődött nagyszabású programjának eredményeit először egy ugyanezzel a címmel megjelent tanulmánykötet (2024) foglalta össze. Most az utóbbi esztendők vizsgálódásairól adnak számot a második rész értekezéseinek
[>>>]
A szétszórt, de fontos eredményeket termő hazai történeti kultuszkutatás 2021-ben kezdődött nagyszabású programjának eredményeit először egy ugyanezzel a címmel megjelent tanulmánykötet (2024) foglalta össze. Most az utóbbi esztendők vizsgálódásairól adnak számot a második rész értekezéseinek szerzői. A szerkesztő, Kincses Katalin Mária az előszóban átfogóan jellemzi a magyar történelmi események és személyiségek kultusztörténetét, az elmúlt évszázad emlékezetpolitikáját. Hermann Róbert az 1848-49 – kultusz és emlékezet című dolgozatában elsőként térképezi föl komplex módon a forradalom és szabadságharc históriáját az emlékezetpolitika, a történeti hagyományok és a kultuszok kapcsolódási pontjai felől tekintve. Megállapítja, hogy bár 1848/49 története apró részletekig menően föltárt, mégis rengeteg mitológia, legenda lengi körül. Kincses Katalin Mária a Rákóczi-szabadságharc kitörésének 200. évfordulóján, 1903. októberében, a budai Vérmezőn megrendezett, politikai demonstrációvá vált megemlékezést rekonstruálja. Kovács Kálmán a Bocskai-mozgalom 300. évfordulójának 1904. évi eseményeit idézi föl, pontosabban az itt elhangzott szónoklatokat elemzi. Több tanulmány egy-egy személy – Apponyi Albert, Wekerle Sándor, Hóman Bálint, Károlyi Mihályné Andrássy Katinka – emlékezetének kérdéseit részletezi. Ezek sorába tartozik Bertalan Péter Út a hatalom csúcsára című dolgozata, amelyben az 1960-as és 70-es évek egyik sajátos, sok esetben nem a nyilvánosság előtt zajlott folyamatát vizsgálja, jelesül miként vált Losonczi Pál somogyi termelőszövetkezeti elnökből az Elnöki Tanács elnöke, mai fogalmaink szerint köztársasági elnök, és ennek nyomán milyen helyi kultusza támadt „Pali bácsinak. Hollósi Gábor áttekintő igényű írása azt mutatja be, hogy 1945 és 1989 között, vagyis a szocializmus évtizedei alatt milyen emléktörvények születtek a magyar országgyűlésben; e II. kötetben lát napvilágot tanulmánya második része, amely a Kádár-korszak hivatalos emlékezetpolitikáját tárja föl, vizsgálva a törvényszövegek frazeológiáját is. Az újabb kutatási eredményeket közreadó, archív felvételekkel illusztrált második kötet a történelmi események és személyiségek 20. századi kultuszáról ad mozaikos képet, kiegészítve az előbbre járó irodalmi és politikai kultuszkutatások eredményeit. "www.kello.hu minden jog fenntartva"
[<<<]