Bár azt gondoljuk, hogy a világon mindenki mindenkor elérhető, meglepődnénk, ha egyszer levelet akarnánk küldeni Nyugat-Virginiában lakó ismerősünknek: a térség településeiben ugyanis a mai napig nem nevezték el az utcákat, nincsenek házszámok. A helyiek természetesen ismernek mindenkit, de ha már   [>>>]

Bár azt gondoljuk, hogy a világon mindenki mindenkor elérhető, meglepődnénk, ha egyszer levelet akarnánk küldeni Nyugat-Virginiában lakó ismerősünknek: a térség településeiben ugyanis a mai napig nem nevezték el az utcákat, nincsenek házszámok. A helyiek természetesen ismernek mindenkit, de ha már egy tűzoltónak vagy mentőnek kell megtalálni a segítségre szorulót, indulhat a „játék, hogy a nagy fánál jobbra forduljon, a templomnál balra stb. Az emberi civilizáció a városiasodás felé halad egyre inkább, címeink egyre fontosabb szerepet töltenek be életünkben: a lakcím mellett a virtuális címeink és elérhetőségeink is kiemelt fontosságúak lettek az elmúlt időszakban. A jelen kötet szerzője, Deirdre Mask a világ számos nagyvárosát felkutatva a címeket, az utcanevek elnevezését kezdte vizsgálni. Könyve első részében a gettót és a szegregátumokat mutatja be, egy-egy utcanév jelzi, hogy megéri-e ott befektetni vagy sem. A második részben a lakcímek eredetét tárja fel, Rómából Londonon és Bécsen át eljutunk végül Philadelphiáig, Dél-Koreáig és Japánig. A lakcímeket, az utcaneveket a politika is meghatározza, rendszerváltások, forradalmak mind-mind nyomot hagynak a városok szövetén. A városrészek és az utcanevek a vallási és etnikai alapon szerveződő negyedekben még nagyobb jelentőséggel bírnak. A lakhatás kapcsán a hajléktalankérdést is érinti a szerző, majd a könyv végén felteszi a kérdést, hogy egyáltalán mi értelme még utcanevekben és házszámokban gondolkodni a digitalizált világban. A könyv végén a mutatókat és az irodalomjegyzéket találjuk. Az érdekes kultúrtörténeti témát feldolgozó könyvet érdeklődő olvasóknak ajánljuk. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]