Karády Viktor és Kemény István történelmi monográfiája, amely a magyar zsidóság emancipációját, valamint a nemzetépítésben betöltött szerepét vizsgálja a 19. század második felétől a numerus claususig, eredetileg franciául jelent meg az akkor politikailag is aktív emigráns szerzők tollából két   [>>>]

Karády Viktor és Kemény István történelmi monográfiája, amely a magyar zsidóság emancipációját, valamint a nemzetépítésben betöltött szerepét vizsgálja a 19. század második felétől a numerus claususig, eredetileg franciául jelent meg az akkor politikailag is aktív emigráns szerzők tollából két felvonásban (1978-ban, majd 1980-ban) az újonnan induló, neves francia folyóiratban, amelyet Pierre Bourdieu alapított. Fél évszázad elteltével végre lehetőség adódott arra, hogy ezt az izgalmas és hiánypótló feldolgozást, amely a magyar társadalomtörténetben számos kérdésre választ ad, magyarul is megjelentessék. Karády Viktor előszava, majd egy Ady-cikk után, amely a magyarság és zsidóság közös sorsa felett elmélkedik, a 19. századi magyar társadalom szerkezetét, erősen emancipatorikus és befogadó attitűdjét vázolják fel a szerzők. Az Osztrák császárságon belül a Magyar királyságban, majd később az Osztrák-Magyar Monarchiában a korszakhoz képest, az Egyesült Államokhoz hasonlóan a jogkiterjesztés folyamata páratlan volt – a liberális nemesség és a honi polgárság hiányát kitöltő bevándorló, s a gazdasági kérdésekben igen kompetens zsidóság együtt alkotta meg a 19. század második felének virágzó magyar liberális polgári világát. A következőkben olyan kérdéseket néznek meg alaposabban, mint az iskolai mobilitás, az etnikai azonosság és osztályazonosság szerepe, a dzsentrik és a politikai bürokrácia, a zsidók értelmiségi foglalkozásai, majd pedig a forradalmak és az első antiszemita hullámok, melyek a trianoni Magyarországon egy folyamatosan fokozódó mintázatot mutatnak. A zárszót követően a felhasznált irodalom, valamint a mutatók zárják le a könyvet. A társadalom- és gazdaságtörténeti feldolgozás történészek mellett érdeklődő olvasók figyelmére tarthat számot. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]