Az Egyesült Államok elitegyetemeinek éles hangú kritikáját adja az MCC Press gondozásában most magyarul is megjelenő könyvében William Deresiewicz. A szerző a nyolcvanas-kilencvenes években maga is a Columbián tanult, ott szerezte meg doktori fokozatát is, majd tíz éven keresztül a Yale Egyetemen   [>>>]

Az Egyesült Államok elitegyetemeinek éles hangú kritikáját adja az MCC Press gondozásában most magyarul is megjelenő könyvében William Deresiewicz. A szerző a nyolcvanas-kilencvenes években maga is a Columbián tanult, ott szerezte meg doktori fokozatát is, majd tíz éven keresztül a Yale Egyetemen tanított modern brit szépirodalmat, a „Great Books néven is emlegetett kanonizált klasszikus brit és amerikai irodalmat, valamint indiai szépirodalmat. 2008-ban, miután nem kapta meg a professzori kinevezését, otthagyta az egyetemi szférát, így huszonnégy év „Ivy League után inkább főállású író lett. A szerző meglátása szerint ugyan a rendszer „okos, tehetséges és motivált hallgatókat gyárt, ez tény, ám közben ugyanezen fiatalok szoronganak, félénkek és elveszettek is, akikben nem igazán dolgozik a kíváncsiság, és a céltudatosságuk is csorbult: bezárva a kiváltságosság buborékjába, alázatosan menetelnek ugyanabba az irányba, és nagyszerűen elsajátítják a saját szakterületüket, csak éppen azt nem tudják, hogy mindezt miért teszik. Mindezen megállapítások lényegét Deresiewicz már a felmondása évében megírta egy esszében, amely az American Scholar negyedéves irodalmi folyóiratban jelent meg, és valósággal felrobbantotta az internetet. Sok levelet kapott aktív hallgatóktól és frissdiplomásoktól, azóta pedig számtalan diákkal beszélgetett személyesen a campusokon, és igyekezett megválaszolni ezen fiatalok kérdéseit. Ennek eredménye lett az Egyesült Államokban 2014-ben megjelent Birkaiskola. A könyv első részében (Birkák) magáról a rendszerről ír – aminek a lényege dióhéjban, hogy válaszút elé állít: tanulás vagy siker. Az elit-felsőoktatási rendszeren keresztül pedig azon felnőtteket bírálja, akik a rendszert működtetik. A második részben (Önkép) elmagyarázza, mit tehetnek a hallgatók egyénileg, hogy kimenekítsék magukat a rendszerből: hogy mi lenne az egyetem valódi célja, hogyan kereshetnek más utakat az életben, és mit jelent valódi vezetőnek lenni. A harmadik főfejezetben (Iskolák) kiterjeszti ezt az érvelést, részletesen bemutatja a szabad bölcsészeti oktatás célját (és azzal párhuzamosan a Great Books programot), a humán tárgyak értékeit, az elhivatott tanárok és a kis létszámú tanulócsoportok szükségességét, valamint útmutatóul szolgál a felsőoktatási rangsorokhoz is. Az utolsó részben (Társadalom) visszatér a tágabb értelemben vett társadalmi kérdésekhez, elsősorban arra fókuszálva, hogy a rendszer hogyan termeli ki a vezető osztályt, a meritokráciát, azokat az embereket, akik majd az intézményeket, kormányainkat, cégeinket a jövőben irányítani fogják (meglátása szerint a rendszer ezen a téren is rosszul teljesít). A diákok leveleiből és a velük folytatott beszélgetésekből gazdagon tallózó kötetet jegyzetek zárják. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]