A vaskos, mintegy negyven művet tartalmazó tanulmánykötet Szvák Gyula ruszista professzor 70. születésnapja alkalmából látott napvilágot. A kötet egyrészt tisztelgés a professzor előtt, másrészt tablókép a jelenkori hazai ruszisztika kutatási témáiról, eredményeiről, miközben képet ad a Kijevi Rusz
[>>>]
A vaskos, mintegy negyven művet tartalmazó tanulmánykötet Szvák Gyula ruszista professzor 70. születésnapja alkalmából látott napvilágot. A kötet egyrészt tisztelgés a professzor előtt, másrészt tablókép a jelenkori hazai ruszisztika kutatási témáiról, eredményeiről, miközben képet ad a Kijevi Rusz korától a napjainkig terjedő évszázadok orosz történelméről, kultúrájáról. A kötet szerkesztője, Krausz Tamás a témák és műfajok – a szikár szövegezésű értekezéstől a személyes hangú publicisztikáig terjedő skálán elhelyezkedő – dolgozatokat a témájuk időrendjébe sorolta. Az előszóban tisztázza a ruszisztika fogalmát, mondván, a tudományág több mint história vagy kultúrtörténet, hiszen Oroszország, majd a Szovjetunió jelentős és közvetlen hatást gyakorolt a fél világra, ilyenformán a fél világnak van valamilyen képe az orosz múltról. Krausz Tamás szerkesztői előszava és Borhy László személyes hangú köszöntője után állnak a tematika időrendjébe sorolt dolgozatok; ezek elsői a 13. századi Kijevi Rusz történetének egy-egy résztémáját dolgozzák föl (Makai János, Font Márta). Innét kezdve a roppant gazdag orosz történelem egy-egy mozzanata, alakja, jelensége a kaleidoszkóp színes forgatagára emlékeztetve jelenik meg a kötet lapjain. Szó esik az óorosz krónikákban előforduló antijudaista szövegrészekről (Igari Léna), a 14-15. századi Moszkvai Rusz nagyfejedelmeiről (Bótor Tímea), a 17-18. századi orosz kormányzatok centralizációs törekvéseiről (Varga Beáta), Nagy Péter cár uralkodásáról (Gebei Sándor, V. Molnár László). Több dolgozat szerzője számol be Oroszország diplomáciai kapcsolatairól, a szláv népekre gyakorolt szellemi hatásairól, az európai országok Oroszország-képének jellemzőiről, az orosz-magyar történelmi és kulturális kapcsolatokról. Néhányan az orosz irodalom és művelődés jeles alakjaival (Borisz Paszternak, Vlagyimir Nabokov) foglalkoznak; több szerző a szovjet-korszak történetének mozzanatait idézi föl. Az időben utolsó dolgozatok egyike a hírhedt zsoldossereg, az ukrajnai háborúban is jelentős szerepet betöltő Wagner-csoport történetéből villant föl részleteket. A rendkívül gazdag tartalmú tanulmánykötet az orosz történelem és kultúrhistória iránt komolyan érdeklődők olvasmánya. "www.kello.hu minden jog fenntartva"
[<<<]
