Évek óta írja már az első magyar uralkodóház és ősei történetét Cs. Szabó Sándor, melynek eredménye egy egyelőre öt kötetből álló regénysorozat. A szerző rendszerint az Ünnepi Könyvhétre készült el egy-egy nagyregénnyel, és az évek során kialakult az a szokása, hogy az elkészült kötet után írt   [>>>]

Évek óta írja már az első magyar uralkodóház és ősei történetét Cs. Szabó Sándor, melynek eredménye egy egyelőre öt kötetből álló regénysorozat. A szerző rendszerint az Ünnepi Könyvhétre készült el egy-egy nagyregénnyel, és az évek során kialakult az a szokása, hogy az elkészült kötet után írt valami mást, valami rövidebbet. Idén a Tíz lövő, tíz asszony lett ez a regény, melynek ötlete az Árpád fiai (202313296) írása közben született, amikor a 924. évi események közül az Alpok hágói közé beszorított, majd onnan kitörő magyar sereg történetének nézett utána. Az eredeti forrás Flodoard évkönyve volt, melynek vonatkozó részletét le is fordította, és bár az epizód nagyon érdekesnek bizonyult, helyhiány miatt a történet nem fért bele a regénybe. Az így elkészült szöveg lett a mostani történet kezdeménye, melynek középpontjában egy Szalárd vezér seregéből leszakadt, Itáliából hazatérő tized áll. A „lövőket, vagyis a tized harcosait a család feje, Tege vezeti, míg felesége, Szente asszony felel az otthon maradottakért: asszonyokért, gyerekekért, a harchoz már túl öreg vagy még túl fiatal férfiakért. Közel ugyanabban az időben azonban mindannyian veszélybe kerülnek: a fősereghez visszatérni kívánó lövők beszorulnak az Alpok hegyláncai közé, az otthon lévőket pedig egy fekete kabar tized fenyegeti, a mindkét helyszínen felbukkanó belső ellentétekről már nem is beszélve "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]