Noha az irodalmárok a jelentős művek felől közelítenek az írók és költők életművéhez, a megszokott és kanonizált képen sokat árnyalhat, ha az alkotó naplóit, feljegyzéseit is hozzáolvassuk az ismert művekhez. A magyar irodalom nemzetközileg is legsikeresebb alkotója, Kertész Imre műhelytitkaiba   [>>>]

Noha az irodalmárok a jelentős művek felől közelítenek az írók és költők életművéhez, a megszokott és kanonizált képen sokat árnyalhat, ha az alkotó naplóit, feljegyzéseit is hozzáolvassuk az ismert művekhez. A magyar irodalom nemzetközileg is legsikeresebb alkotója, Kertész Imre műhelytitkaiba leshetünk be, ha kézbe vesszük a jelen kötetet, amely Kertész vázlatait, feljegyzéseit és tématerveit foglalja magában az 1958 és 1963-as év között. A naplószerűen vezetett jegyzetek amellett, hogy irodalomtörténeti érdekességként, sőt, kuriózumként magukra vonhatják a művelt közönség figyelmét, irodalmi szövegként is sajátos olvasmányélményben részesítenek mindenkit. Izgalmas megfigyelni, hogyan formálódnak a későbbi jelentős művekből ismert szikár kertészi mondatok, milyen problémák foglalkoztatják az írói munkásságában és hivatásában egy percig sem kételkedő Kertész Imrét, pedig a siker sokat váratott magára. A kötet a Kertész Imre intézet gondozásában jelent meg, gondos filológiai és irodalomtörténeti kutatások előzték meg. A szövegeket sajtó alá rendezte, a jegyzeteket és az utószót is egyaránt Soltász Márton irodalomtörténész írta. Kertész gondolatai és írói dilemmái a stílusra, a születő regény, a későbbi Sorstalanság narrációs eljárásaira, elbeszélésmódjára vonatkoznak, miközben a választott technika és stílus morális kérdései is felmerülnek. Kertész Camus és Sartre nyomán haladva mélyen egzisztencialista és irodalomelméleti kérdéseket boncolgat, melyek a regény mögött lappangó feszültséget és az író félelmeit is testközelbe hozzák. A kiadvány a művelt közönség számára kötelező darab. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]