A magyar műemlékvédelem egyik megkerülhetetlen alakjának számító Fejérdy Tamás tanulmányaiba, a témát érintő szövegeinek válogatásába olvashatunk bele, ha kézbe vesszük ezt a hiánypótló, s a mai gyakorlat miatt igenis releváns könyvet. A magyar épített örökség gazdagságához nem fér kétség, de hogy
[>>>]
A magyar műemlékvédelem egyik megkerülhetetlen alakjának számító Fejérdy Tamás tanulmányaiba, a témát érintő szövegeinek válogatásába olvashatunk bele, ha kézbe vesszük ezt a hiánypótló, s a mai gyakorlat miatt igenis releváns könyvet. A magyar épített örökség gazdagságához nem fér kétség, de hogy milyen elvek szerint nyúljanak hozzá az építészek, a műemlékvédelemben tevékenykedő szakemberek, illetve a helyi közösségek és a politikai döntéshozók, már komoly vita tárgyát képezi. Az eltérő megközelítésekre és gyakorlatokra számos példát láthatunk hazánkban, melyekbe rendre bepillantást enged a szerző. Az alapvető kérdés, hogy egy romként ránk örökül szállt épületet milyen állapotban szeretnénk megőrizni, illetve az utókornak továbbhagyományozni. Elég csak a várromokra, a templomromokra gondolni A szerző amellett érvel, hogy a további állagromlást mindenképp el kell kerülni, s ehhez olykor komolyabb beavatkozásoktól sem kell visszariadni, de ami egyszer rommá vált, azt rom formájában érdemes megtartani, a rom mint sajátos értékhordozó maga is érdemes a megőrzésre. Más épületeket, például a főúri kastélyokat, melyekkel az államszocialista rendszer olyan mostohán bánt, már jóval indokoltabb lehet az eredeti pompájuknak megfelelő módon restaurálni. A kiváló szakkönyv első felében a fentiek fényében a műemlékvédelem alapfogalmairól, a műemlékvédelem feladatairól olvashatunk, majd az elméleti kérdések kerülnek előtérbe, hogy Fejérdy ezt gyakorlati példákon keresztül is bemutassa, mint például a siklósi vár vagy a zsámbéki romtemplom. A zárórész a műemlékvédelem és a társadalom szerves kapcsolatát boncolgatja, annak közösségi és gazdasági szerepét is vizsgálva. A kötet végén Fejérdy Tamás írásainak válogatott bibliográfiája kapott helyet, melybe az 1982 és 2022 között született szövegek kerültek be. "www.kello.hu minden jog fenntartva"
[<<<]
