A tanulmánykötet az 1848-1849. évi forradalom és szabadságharc idején aktív politikai szerepet játszó, majd a bukást követő megtorlások során kivégzett bárónak, Perényi Zsigmondnak állít emléket. A kötet a 2019. október 7-én rendezett konferencián elhangzott előadok szerkesztett és jegyzetelt   [>>>]

A tanulmánykötet az 1848-1849. évi forradalom és szabadságharc idején aktív politikai szerepet játszó, majd a bukást követő megtorlások során kivégzett bárónak, Perényi Zsigmondnak állít emléket. A kötet a 2019. október 7-én rendezett konferencián elhangzott előadok szerkesztett és jegyzetelt változatát tartalmazza. Perényi Zsigmond mint arisztokrata a 19. századi reformkor meghatározó alakja volt, a szabadságharc alatt az országgyűlés felsőházának másodelnöki posztját töltötte be. A forradalmat megelőző korszakban felívelő pályáját Melkovics Tamás dolgozza fel a kötet első tanulmányában, a politikus annak ellenére, hogy főispánként része volt a közigazgatásnak, végig hű tudott maradni szabadelvű nézeteihez. Pelyach István Perényi pozsonyi és bécsi napjait és tevékenységét mutatja be 1848 márciusában, melyet Miskolczy Ambrus tanulmánya követ, melyben Perényi kormánybiztosságát és az Erdéllyel való Unio lefolytatását elemzi. Kedves Gyula a felsőház élére kinevezett Perényit vizsgálja, milyen lehetőségei voltak a politikusnak, milyen ellenzéki erőkkel kellett megküzdeni, s emiatt mi motiválhatta Haynau-t a későbbi véres megtorlásban. Hermann Róbert Perényi Országos Honvédelmi Bizottmányban betöltött szerepét, Csorba György a jogászi pályafutását veszi górcső alá. A tanulmánykötetet Csatáry György írása zárja, melyben Perényi kárpátaljai kultuszát mutatja be, a régió magyarsága a mártír politikusra hogyan emlékezett a forradalmat követő évtizedekben. A könyv segít a korszakról alkotott ismereteinket árnyalni, az egyes résztvevőket jobban megismerni, emiatt a korszakkal foglalkozó történészeknek ajánlható. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]