Újabb kötettel jelentkezik ötvenhatos forradalom elkötelezett kutatója, Eörsi László. Könyvének antihőse Harangi Zoltán (1913-1998), aki éppen tíz évvel ezelőtt kapta meg a Yad Vashem Intézettől a Világ Igaza kitüntetést – annak ellenére, hogy személye meglehetősen vitatott. A szerző először   [>>>]

Újabb kötettel jelentkezik ötvenhatos forradalom elkötelezett kutatója, Eörsi László. Könyvének antihőse Harangi Zoltán (1913-1998), aki éppen tíz évvel ezelőtt kapta meg a Yad Vashem Intézettől a Világ Igaza kitüntetést – annak ellenére, hogy személye meglehetősen vitatott. A szerző először 2009-ben kezdett vele foglalkozni, amikor a Baross téri felkelőcsoport történetét kutatta. Ezen kutatómunka eredménye lett A "Baross Köztársaság", 1956 (201121119) című kötet. Bár Harangi csak mellékszereplője volt a történteknek, különös életpályája és kirívó amoralitása arra késztette, hogy több cikket és tanulmányt is szenteljen neki. Nem titkolt célja volt, hogy elérje: a Yad Vashem Intézet vizsgálja felül 2012-es döntését, a rendelkezésre álló információk alapján ugyanis Harangi Zoltán nem szolgált rá a kitüntetésre. Ahogy a szerző fogalmaz, Harangi élettörténete „az árulások enciklopédiájaként is felfogható. 1942-43-ban például részt vett a csepeli munkásmozgalomban, közben azonban a belügyi szerveket is informálta. 1944 novemberében a Svéd Vöröskereszt tisztviselőjeként és a Zsidó Tanács munkatársaként dolgozott, ám a nyilasoknak feljelentette a Körönd Szanatóriumban bujkáló zsidókat. Egy hónappal később a Svéd Vöröskereszt helyiségében rejtőző munkaszolgálatosokat árulta el, akiket el is hurcoltak a nyilasok. 1945-ben felvette a kapcsolatot az NKVD-vel, és a segítségével nyilasokat tartóztattak le, de az is elképzelhető, hogy Raoul Wallenberg lefogásában is szerepet játszott. 1946-ban őt is letartóztatták, ám a Gyűjtőfogházban a rabtársai szökési kísérletéről informálta a börtönigazgatóságot. 1956-ban a Baross téri felkelőcsoport tagjaként felvette a kapcsolatot a kádárista karhatalommal, majd a Péterfy kórház ellenállócsoportjának tagjaként is informálta a hatóságokat. 1957-59 között jelentéseket tett, melyek alapján több forradalmárt is letartóztattak. 1960-61-ben zárkaügynökként jelentett cellatársairól, szabadulása után pedig, egészen 1969-ig „Kecskeméti fedőnévvel III/III-as ügynökként tevékenykedett. Ezen időszakban összesen 1141 jelentést adott le, főként egykori háborús elítélt rabtársairól. Mintegy tucatnyi alkalommal elítélték köztörvényes bűncselekményekért – összesen tizenhat és fél évet ült rácsok mögött. Mindemellett kivételes képességű személyiség volt. Magas szinten űzött több foglalkozást, a kertészettől az elektronikáig, egy műszaki találmány is fűződik a nevéhez és öt nyelven beszélt. A fennmaradt források alapján mutatja be Harangi életútját Eörsi László, az ifjúkortól a második világháború évein és az 1956-os történéseken, a III/III-as időszakon át időskoráig, a Világ Igaza kitüntetés igényléséig és 1998-ban bekövetkezett haláláig. A szöveget fekete-fehér fotók és dokumentumok fakszimiléi kísérik. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]