1945 májusában került szovjet fogságba a felsőnyárádi kántortanító és főhadnagy Szoboszlay György. Huszonhét hónapot töltött fogolytáborban: előbb az Azovi-tenger melletti Taganrogban, majd 1946 szeptemberétől 1947 nyaráig a Moszkva melletti Tusinó táborában. Dolgozott fakitermelésen, gyári munkán,
[>>>]
1945 májusában került szovjet fogságba a felsőnyárádi kántortanító és főhadnagy Szoboszlay György. Huszonhét hónapot töltött fogolytáborban: előbb az Azovi-tenger melletti Taganrogban, majd 1946 szeptemberétől 1947 nyaráig a Moszkva melletti Tusinó táborában. Dolgozott fakitermelésen, gyári munkán, építkezésen és a tusinói repülőtér betonozásán is. Még 1946 márciusának végén kezdett naplóírásba, és innentől kezdve rendszeresen jegyezte fel tábori tapasztalatait, valamint hazavezető útját nyolc apró füzetben fennmaradt naplójába. Egyik unokája, Kornya István történész ezek felhasználásával írta, 1997-ben szakdolgozatát, most pedig édesanyjával, Kornyáné Szoboszlay Ágnessel közösen a napló - szinte - teljes szövegének kiadása mellett döntöttek. A rendkívül adatgazdag, olvasmányos napló bemutatja a két táborban telt mindennapokat, a munkát, az ellátást és a higiéniai viszonyokat, a szabadidő eltöltését, így a színházi és kóruselőadásokat, a vallási ünnepeket, és persze a fogolytársakat (gyakran hivatkozik például Csákányi László színművészre, akivel mindkét táborban együtt raboskodtak). A napló érdekessége, hogy számos névlistát is tartalmaz - általában a foglyokról vagy a kórus tagjairól -, de a szerző részletesen közli a kultúrprogramokat, és számos gazdálkodással és vállalkozással kapcsolatos ötletet, a nyúltenyésztéstől a házépítési terveken keresztül a konzerv- és parkettakészítésig, melynek információit mind a táborban hallotta a "szabadegyetemi" előadásokon, és amelyek megvalósítását a hazatérés után tervezte. A szöveget néhány fotó, dokumentumok fakszimiléi és azon használati tárgyak reprodukciói kísérik, amelyeket a szerző a táborban maga készített. A kötet végén ízelítőt kapunk a naplóban szereplő ételreceptekből (ezek teljes közlésétől a szerkesztők eltekintettek), egy rövid életrajz mutatja be Szoboszlay György teljes életútját, Szoboszlay Ágnes pedig személyes hangú utószóban emlékezik arra az időre, a háború alatt és után, amikor édesapja távol volt tőlük. A kötetet kiegészíti egy kihajtható térképvázlat is, bemutatva a hadifogoly útját. A fogolynapló azért is ajánlható széles körben beszerzésre, mert a második világháború vonatkozásában magyar nyelven egyelőre leginkább utólagos emlékezések, memoárok érhetők el, a történések idejében rögzített naplók nem igazán. "www.kello.hu minden jog fenntartva"
[<<<]