Kivonat: |
Az idősebb korában terjedelmes lírai életművet teremtő költő az istenfogalom megközelítésével, értelmezésével és ábrázolásával próbálkozik, úgy is, mint filozófiai, pszichológiai, esztétikai érdeklődésű verselő. Nézete szerint Isten keresése az ember természetéből fakad, és ennek egyik legfőbb
[>>>]
Az idősebb korában terjedelmes lírai életművet teremtő költő az istenfogalom megközelítésével, értelmezésével és ábrázolásával próbálkozik, úgy is, mint filozófiai, pszichológiai, esztétikai érdeklődésű verselő. Nézete szerint Isten keresése az ember természetéből fakad, és ennek egyik legfőbb sajátossága, hogy a világvallások a természettudományokkal párhuzamosan kutatják a természetet és a természetfölöttit, hiszen Isten fogalma összekapcsolódott a végtelen univerzum képzetével. Csákvári József verseiben is összekapcsolódik Isten és a világegyetem, és ez ugyan a gondolkodás elvontságát jelzi, nála a lét konkrét képeiben mutatkozik meg ez a kapcsolat, például abban, hogy minden ember egy-egy univerzum. Az Istenkeresés hetven verse az egyszemélyes emberi univerzumok és a végtelen kozmosz kapcsolatának relációit jelenítik meg, ezeket a fejezetek, ciklusok címei is demonstrálják: Istenkeresés Embermérték; Természet, anyag, vegetáció; Életjáték; Életküzdelem. Minden vers egy élethelyzet, egy gondolatfutam vagy érzéshullám ütemes, ritmusos, rímes megjelenítése, és ezek lehetnek realisztikusak, titokzatosak, félelmetesek, vitára késztetők vagy sejtelmesek. Hangulatuk lehet nyomasztó vagy ujjongó, mámoros vagy kétségbeesett, hívő és hitetlen. Alapgondolat, hogy „Élve istenülök, / mert ember vagyok, / bár lehúznak / a sivár örök gondok (Élve istenülök). Másik fontos motívuma az örök ember alakja, aki elpusztíthatatlan, aki az apokalipszist is túléli (Velem mi lesz?). Vagyis Csákvári József versei az ember és Isten kapcsolatáról szólnak, annak ezernyi mozzanatát, pillanatnyi és örökkévaló mozzanatát ábrázolják. Megjelenik bennük az emberi gyöngeség és az üdvözülés vágya, a „durva létezés keserve és a tiszta gondolatok inspirációja, a néma szenvedés türelme és az önkifejezés elnyomhatatlan akarása (Némaság). Visszatérő önéletrajzi motívuma, hogy kilencvenévesen is bő lírai vénával alkot, és hangosan szólítja Istent (A hallgatag Istenhez). Legtöbb költeményében a mindenséget próbálja versbe venni –- tiszta gondolatokkal és őszinte érzésekkel, könnyed természetességgel, sokszor dalszerű strófákban, transzparens versszerkezetben, érthető nyelvezettel, keresetlen stílusban, dallamos rímpárokkal. "www.kello.hu minden jog fenntartva"
[<<<]
|