Éppen, hogy csak véget ér a labdarúgó Európa-bajnokság, szinte rögtön kezdetét veszik a XXXIII. nyári olimpiai játékok Párizsban. Vélhetően ehhez időzítve jelenik most meg Dénes Tamás könyve, aki az eddigi nyári olimpiák legkülönösebb magyar vonatkozású történeteit gyűjtötte össze. A szerző   [>>>]

Éppen, hogy csak véget ér a labdarúgó Európa-bajnokság, szinte rögtön kezdetét veszik a XXXIII. nyári olimpiai játékok Párizsban. Vélhetően ehhez időzítve jelenik most meg Dénes Tamás könyve, aki az eddigi nyári olimpiák legkülönösebb magyar vonatkozású történeteit gyűjtötte össze. A szerző kifejezetten törekedett arra, hogy elsősorban nem a sportrajongók számára már jól ismert olimpiai sikereket elevenítse fel, hanem – reményei szerint sokak számára – ismeretlen részleteket, különlegességeket. Az előszóban megidézi első saját olimpiához kapcsolódó emlékeit is, amikor 1968-ban, ötévesen nézte a tévében a mexikói olimpiáról szóló közvetítést. Ezt követően olimpiáról olimpiára haladva, röviden ír számos érdekességről, elsősroban a szakirodalomra és visszaemlékezésekre, valamint korabeli újságcikkekre támaszkodva. Például arról, hogy az első modernkori olimpiai játékok előtt próbaversenyeket tartottak Budapesten, hogy eldőljön, ki is utazzon Athénba. Az atlétikai versenyeket az Orczy kertben, a tornát a Nemzeti Torna Egylet csarnokában, az úszást a Rudas-fürdőben, a maratoni futást pedig a cinkotai országúton tartották. Tizenhárom sportoló ment át az első rostán, közülük végül heten utaztak ki, ami az országok tekintetében a negyedik legtöbb sporttoló volt, a házigazda görögöket nem számítva. A legtöbbeknek Hajós Alfréd két első helyezése ugorhat be erről az olimpiáról, de azt vélhetőn kevesek tudják, hogy a második győzelme után egyedül ki sem tudott jönni a vízből, annyira átfagyott, és hogy mindkét érme ezüstből készült, ekkoriban ugyanis még csak az első két helyezettet díjazták, ezüst- és bronzéremmel. Hajós Alfréd győzelmeihez képest szinte eltörpült Kellner Gyula harmadik helyezése a maratonfutásban. Pedig mind a mai napig ez a legsikeresebb szereplésünk ebben a sportágban, ráadásul egyedüli nem görögként futotta végig a távot Athénban. Ezekhez hasonlóan a szerző olimpiáról olimpiára haladva ismertet tíz-húsz érdekességet, az 1900-as párizsi olimpiai tűzoltás versenyszámban szerzett harmadik helyezéstől az első női pontszerző, Tary Gizella vívó 1924-es sikerén, a melbourne-i olimpia „véres vízilabda döntőjén, a Münchenből a századik magyar aranyérmet elhozó birkózó Hegedűs Csaba történetén, az első magyar doppingügyön (1988) és Sidi László sportlövő felszerelésének 2012-es ellopásán át egészen a 2024. évi játékok előzményeiig. A kiadvány közepén egy fotómelléklet is helyet kapott. A számos kultúrtörténeti érdekességgel is szolgáló kötet a sportrajongók körén túl is széles körben ajánlható. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]