| Kivonat: |
Az írónő novelláskötetével olyan húrokat pendít meg, amelyeket bizonyos kritikai hangok akár radikálisnak, polgárpukkasztónak, irritálónak vagy provokatívnak bélyegezhetnek, s ez talán nem is okozna az írónak komolyabb bánatot, mivel Puskás Panni kötetéről sok mindent lehet mondani, de az biztos,
[>>>]
Az írónő novelláskötetével olyan húrokat pendít meg, amelyeket bizonyos kritikai hangok akár radikálisnak, polgárpukkasztónak, irritálónak vagy provokatívnak bélyegezhetnek, s ez talán nem is okozna az írónak komolyabb bánatot, mivel Puskás Panni kötetéről sok mindent lehet mondani, de az biztos, hogy az „unalmas jelző nem lesz ezek között. A mai szóhasználatban egyre inkább elcsépelt kifejezésnek számító „megosztó jelzőt már annál inkább alkalmazhatjuk novelláira, melyeket némelyek nagyon szeretnek majd, mások viszont valószínűleg nem fogják kedvenc klasszikusaik mellé helyezni házikönyvtárukban. A huszonegy novella a női élet minden aspektusát bemutatja: szerelem, szexualitás, bánat, kiábrándulás, depresszió, alkoholizmus, öngyilkosság. A rövid prózai szövegekben felvillannak ezek az életképek, melyek átértelmezik az irodalmi kánont (Bukowski karaktere az első novellában), a versírás ihletettségét (Óda című novella), vagy éppen a nyugati civilizáció mélyén, a kultúra bugyraiban megbúvó, de egyre általánosabb jelenséggé váló pornóipart (Pornó). Az írások felszabadító erejűek, bennük a feminizmus még vagy már nem olcsó nyugati bóvli, politikai kirakatáru, hanem élő valóság, megélt tapasztalat, így nyer értelmet a cím, vagyis vissza kell és lehet foglalni a rezervátumot, ám felmerül a kérdés, hogy ezzel nem börtönözi-e be magát a visszafoglaló. A szövegek nem öncélúan szókimondóak, a testiséget ábrázoló olykor igen naturális képeknek is megvan a maguk prózapoétikai indokoltsága, sajátos esztétikai validitása, de éppen ebből kifolyólag csak gyakorlott olvasónak ajánlható könyv. "www.kello.hu minden jog fenntartva"
[<<<]
|
