Non est potestas super terram quae comparetur ei, vagyis (szabad fordításban) „nincs a földön olyan hatalom, melyet hozzá lehetne mérni; olvashatjuk a bibliai Jób könyvéből vett idézetet Thomas Hobbes Leviatán (1651) című könyvének borítóján. E metszetet helyezte a Helikon kiadó gondozásában ismét
[>>>]
Non est potestas super terram quae comparetur ei, vagyis (szabad fordításban) „nincs a földön olyan hatalom, melyet hozzá lehetne mérni; olvashatjuk a bibliai Jób könyvéből vett idézetet Thomas Hobbes Leviatán (1651) című könyvének borítóján. E metszetet helyezte a Helikon kiadó gondozásában ismét megjelentetett kötete borítójára Romsics Ignác történész; Hobbes az abszolút állam teoretikusaként választotta a bibliai szörnyet, a leviatánt jellemző sorokat, Romsics e középkelet-európai monstrum bemutatását tűzte ki céljául: könyve a nemzet, nemzetiség és állam kérdéseit dolgozza fel a kelet-közép és délkelet-európai régió(k)ban a 19. és 20. században. Az egyes – először – etnikai, majd nemzetiségi csoportosulások kulturális, nyelvi, vallási azonosságtudatának és állammá szerveződésének ökonómiáját mutatja be. A 19. században a térségben három hatalmas multietnikai birodalom fogta egybe az emberek itt élő millióit: a Habsburg Birodalom, az Oszmán és Orosz Birodalom mind a dinasztikus elvet érvényesítve követelt alattvalóitól abszolút hűséget. E három nagy tömb helyére a 20. század végére – a rendszerváltás után – majd húsz önálló államalakulat lépett, ám az alapvető konfliktusok, vagyis a vallási, faji és kulturális eltérések miatti nacionalista törekvések és túlkapások a mai napig megmaradtak – csupán átcímkézték azokat. A történész szerző e problémák gyökereit tárja fel és kalauzolja végig az olvasót e két évszázadon a Baltikumtól a Balkánig, a lettektől a görögökig. Mivel mi magyarok is részesei vagyunk e folyamatoknak, akár a többségi szuverén nemzetállam megteremtése és fenntartása volt a cél, akár az elszakadt kisebbségek védelme, érdekérvényesítése, ezért sok tanulsággal szolgálhat nekünk is tágabb (idő és térbeli) perspektívából tekinteni magunkra és a többi népre. Romsics a „kisnépek lokális fejlődése és különböző politikai cselekvéshorizontjának felvázolása mellett a régióban érdekelt és kellő gazdasági, katonai, politikai potenciával bíró nagyhatalmak politikáját is elemzéséve tárgyává teszi. Tizenegy fejezetben mutatja be a különböző népek által bejárt hasonló, de mindig egyedi utakat. Az első fejezetben a diskurzust meghatározó terminusok között tesz rendet: a nemzet, állam, nemzetállam, etnikum, kisebbség, nacionalizmus mind-mind olyan fogalmak, melyeket a sajtó és a tudományos világ egyaránt használ, hétköznapi beszélgetéseink során is pontosan vagy pontatlanul előfordulnak, így nem hiábavaló dolog a fogalmak etimológiai alapú meghatározása, valamint az egyes tudományos közösségek, iskolák szóhasználatának feltérképezése sem. A szerző kiemeli, hogy nem elmélyült levéltári kutatást tesz közzé, hanem a kurrens hazai és nemzetközi szakirodalomnak egy átgondolt szintézisét írja meg, problémaközpontúan közelítve a fentebb ismertetett jelenségekhez. A kötet végén gazdag bibliográfia, a térképek, ábrák és táblázatok jegyzéke, valamint névmutató található. A kötet mindenkinek ajánlható, akik mélyebben szeretnének e kérdésekkel foglalkozni. Általános gyűjtőkörű és szakkönyvtáraknak egyaránt ajánlott beszerezni. "www.kello.hu@minden jog fenntartva"
[<<<]