Géczi János saját bevallása szerint lassan három évtizede foglalkozik a rózsával mint szimbólummal - nem véletlenül. Az egyetemes kultúrtörténetben ugyanis kiemelkedő jelentőségű a rózsa, amely volt szimbóluma az érzéki, testi szerelemnek csakúgy, mint az államhatalomnak, a szeplőtelen   [>>>]

Géczi János saját bevallása szerint lassan három évtizede foglalkozik a rózsával mint szimbólummal - nem véletlenül. Az egyetemes kultúrtörténetben ugyanis kiemelkedő jelentőségű a rózsa, amely volt szimbóluma az érzéki, testi szerelemnek csakúgy, mint az államhatalomnak, a szeplőtelen fogantatásnak, és még sorolhatnánk. A témához illőn a szerző megközelítése oly sokszínű, mint maga a vizsgálódás tárgya: filozófiai, esztétikai, gondolkodás- és mentalitástörténeti, ökológiai, agronómiai, orvoslás-, táplálkozás- és botanikatörténeti szempontból egyaránt körüljárja a témát. A hat fejezetet időrendi sorrendben, kultúrtörténeti korszakokra osztva állította össze. Elsőként így a kis-ázsiai népek és a görögök rózsáiról olvashatunk, kitérve az első ismert rózsafajokra, a virág elterjedésére, ábrázolására isten- és emberalakok mellett, megjelenésére bölcseleti szimbólumként, gyógyszerként stb. A folytatásban hasonló részletességgel, egy-egy rész keretei között ír az ókori rómaiak rózsakultúrájáról, a keresztény középkorról, az iszlámról, a reneszánszról és a barokkról, bemutatva a rózsa szerepét, jelentőségét egyes korszakokban. A sok színes képpel, klasszikus idézetekkel, részletekkel gazdagított kiadvány végén mutató segíti az eligazodást, keresést. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]