Nemrég jelent meg, Ellie Midwood tollából Az auschwitzi hegedűs (202114269) című regény, mely a híres zeneszerző, Gustav Mahler hegedűművész unokahúga, Alma Rosé történetét dolgozta fel, akit 1943 augusztusában deportáltak Auschwitzba, zenei tudásának hála azonban bekerült a koncentrációs tábor női   [>>>]

Nemrég jelent meg, Ellie Midwood tollából Az auschwitzi hegedűs (202114269) című regény, mely a híres zeneszerző, Gustav Mahler hegedűművész unokahúga, Alma Rosé történetét dolgozta fel, akit 1943 augusztusában deportáltak Auschwitzba, zenei tudásának hála azonban bekerült a koncentrációs tábor női zenekarába, sőt rábízták annak vezetését, melyet egészen 1944 áprilisában végrehajtott öngyilkosságáig vezetett. Ez idő alatt a hegedűművész számos nőtársát tudta megvédeni ideig-óráig, annak köszönhetően, hogy ők is bekerültek a zenekar tagjai közé, és ezzel a többi fogolyhoz képest némiképp kiváltságos helyzetbe kerültek. Közéjük tartozott a belgiumi születésű, szintén hegedűművész Elsa Miller, aki 1943-ban került Auschwitzba, és családjából egyedül élte túl a koncentrációs tábort. Megmenekülése után Amerikába, majd Franciaországba költözött, családot alapított, ám arról, hogy mi történt vele és szeretteivel a rettegett haláltáborban, még fiának sem igazán beszélt. A kicsi Jean-Jacques persze már nagyon korán érezte, hogy valami nagy titok lappang a családban; a közös ebédek során elcsípett mondatfoszlányokból igyekezett összerakni, mi is történhetett édesanyja szüleivel és a csak régi fényképeken látott nővérével, Lydiával Auschwitzban, ám Elsa viszonylag korán elhunyt, és magával vitte a sírba titkait. Jean-Jacques Felstein immár felnőttként kezdett aztán kontinenseken átívelő nyomozásba, hogy megismerje anyja történetét. Felkereste az auschwitzi női zenekar többi túlélőjét Németországban, Belgiumban, Lengyelországban, Izraelben és az Egyesült Államokban, köztük Hélène Wiernik első hegedűst, Violette Silberstein harmadik hegedűst, Anita Lasker csellistát és más zenészeket. A velük folytatott beszélgetések, valamint a fellelt dokumentumok tükrében, a nyomozás előrehaladtával párhuzamosan ismerhetjük meg az édesanyja történetét, valamint a női zenekar históriáját: a szüntelen fenyegetettség mellett tartott próbákat, a vasárnapi hangversenyeket, amelyektől puszta túlélésük függött, hogy a kényszermunkások miként meneteltek a zene vidám ütemére, és azt, hogy a rettegett Mengele hogyan csemegézett a repertoár darabjaiból. A visszaemlékezésekből és a családi levelezésből egyaránt szemezgető memoár a nemzedékek között öröklődő traumákról és a fájdalom igája alól való felszabadulásról is szól. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]