A kovásznai Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület 2016-os konferenciáján elhangzott előadások szerkesztett változatai kaptak helyet az egyesület immár huszonharmadik konferenciakötetében. Ahogy az alcím (Gyökereink) is utal rá, a könyv "a térben és időben, nyelvekben, vallásokban, szóban és
[>>>]
A kovásznai Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület 2016-os konferenciáján elhangzott előadások szerkesztett változatai kaptak helyet az egyesület immár huszonharmadik konferenciakötetében. Ahogy az alcím (Gyökereink) is utal rá, a könyv "a térben és időben, nyelvekben, vallásokban, szóban és tárgyi örökségben, rokonnak tartott, vagy rokonnak vélt népek hagyományain keresztül vizsgálja azokat a szerteágazó gyökereket, amelyekből a magyar nép és kultúrája is származtatható". Összesen harmincnyolc szerző tanulmánya olvasható a kötetben, s a szerzők nagy része ismerős lehet már a korábbi kötetekből is. A filozófia, a történelem, a népművészet, a nyelvészet, a régészet, a vallástudomány, a harcászat, sőt a genetika és a matematika területén végzett kutatásaik eredményeit összegzik, gyakran a "hivatalos" tudományos megállapításokat megkérdőjelezve. Olyan témákról olvashatunk egyebek mellett, mint gyökereink és identitásunk keresésének természetrajza, a "kaukázusi őshaza" a tudományos kutatások tükrében, a magyar-uráli és a magyar-török morfológiai megfelelések, Havasalföld szkítái a 9-11. században, szabír jelek Iseumban, a magyarok természetvallása, a dardzsilingi Kőrösi-síremlék története, a nagyszentmiklósi kincs, az állítólagos avar-magyar folytonosság, az Árpádháziak a lengyel krónikákban és a rovásírásban vagy a lovas nomád harcmodor és a huszárharcmodor lehetséges összefüggései. Az illusztrációkkal is ellátott kiadvány végén szokás szerint a szerzők rövid életrajza kapott helyet. "www.kello.hu minden jog fenntartva"
[<<<]