Szántó T. Gábor Kafka macskái (201413245) című regénye az „előhangja a mostani történetnek. A cselekményt egyes szám első személyben narráló egyetemi tanárt felkereste egy idős férfi, aki azt állította együtt volt Kafkával Auschwitzban, és olyan történeteket mesél hallgatójának, amelyek hitelessége   [>>>]

Szántó T. Gábor Kafka macskái (201413245) című regénye az „előhangja a mostani történetnek. A cselekményt egyes szám első személyben narráló egyetemi tanárt felkereste egy idős férfi, aki azt állította együtt volt Kafkával Auschwitzban, és olyan történeteket mesél hallgatójának, amelyek hitelessége több mint zavarba ejtő, hiszen Kafka 1924-ben meghalt, így aztán az idős haszid férfi elbeszélése számos kérdést vet fel. Ennek ellenére az író nyomozásba kezd, az izgalmas szellemi utazás állomásai során az auschwitzi tábor archívuma, a Bécs melletti szanatórium, ahol a tüdőbeteg Kafkát gyógyították, a gólemet megalkotó Löw rabbi prágai zsinagógája elevenedik meg. A Kafka-hagyaték kutatása során egyéjszakás kapcsolatba kerül a Prágában élő Hanával, akivel, mint később kiderül, közös gyermeke, Adam megszületik. Kettejük egymásra találásában férfi és egy nő különös kapcsolata mutatkozik meg, mert az író nem tudja „kezelni a szerelmet, a gyermekéért való felelősség nyomasztja, teher számára a család, a hontalanság élménye, de nem könnyű hazatérnie sem, hiszen választható hazájában sincs igazán otthon. Kafkáról szóló könyve parázs viták elindítójává válik, mert a tények elhiteltelenítik az egykori holocaust túlélő emlékezését. A történet felkelti a világhírű filmrendező, Dorfman érdeklődését, akinek úgy tűnik utolsó esélye a pályán való fennmaradásra, ha a történetet megfilmesíti. Ehhez azonban ki kell hantolni Kafka sírját, ami rendkívüli felháborodásra ad okot és a filmrendező, valamint az író ellen hangolja a város közvéleményét, amelynek hangot adnak a lakók, követelik, hogy távolítsák el a „sírgyalázókat Prágából. A valóság elemeit és fikciót elegyítő regény a 20. századi közép-európai lét lenyomata, amelyben a zsidóság története is életre kel, a gólemmítosz, a holocaust transzgenerációs öröksége, a közép-európai lét valamennyi abszurditása. A téma mélysége mellett az írói dinamikával életre keltett történet olvasmányos, elgondolkodtató, különleges írás, igazi irodalmi „csemege. [<<<]