Mind Sipos Balázs, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Történeti Intézetének docense, az egyetem Nőtörténeti Kutatóközpontjának vezetője, mind egyetemi kollégája, Papp Barbara, a gazdaság- és társadalomtörténeti tanszék tudományos ösztöndíjasa régóta foglalkozik nőtörténettel. Egy témába vágó   [>>>]

Mind Sipos Balázs, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Történeti Intézetének docense, az egyetem Nőtörténeti Kutatóközpontjának vezetője, mind egyetemi kollégája, Papp Barbara, a gazdaság- és társadalomtörténeti tanszék tudományos ösztöndíjasa régóta foglalkozik nőtörténettel. Egy témába vágó konferencia szünetében kezdtek beszélgetni arról, hogy közösen kellene könyvet írniuk a diplomás nők helyzetéről a Horthy-korszakban. Így született meg, korábbi kutatásaikat is felhasználva jelen kötet, mely elsőként a nőtörténet korszakait vázolja fel (több felfogás szerint is), majd a szerzőpáros röviden összefoglalja a normatív megközelítéssel szemben saját megközelítésének szempontjait. Ezt követően összegzik a két világháború közötti időszak ambivalenciáját, vagyis hogy 1918 után egyszerre volt jelen a feminizmus első hulláma eredményeinek konszolidációja, a modern nőtípus elterjedése, a női választók jelenléte és a korábbiakhoz képest szélesebb iskolázottság, valamint egy általános jellegű visszalépés, jogaik csorbítása és - nem függetlenül a nagypolitikai történésektől - egy konzervatívabb női politizálás meghatározóvá válása (a szerzők a hibrid kifejezést használják a konzervatív, ugyanakkor a részleges nőemancipációt követelő irányzatra). Ismertetik az első világháború hatásait a nők helyzetére, valamint a nőkérdés és a nő(iesség) ábrázolásait a Horthy-korban (elsősorban a szépirodalomban). Részletesen foglalkoznak a közép- és felsőfokú nőoktatással, nőképzéssel, majd a diplomás dolgozó nők helyzetét mutatják be. Egy hangsúlyos fejezet a nők nyilvános aktivitásait mutatja be, a politikai szerepvállalástól a női egyesületeken (Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetsége, Feministák Egyesülete, Egyetemet és Főiskolát Végzett Magyar Nők Egyesülete) keresztül a női lapokig, mint a női cselekvés színtereiig. Ez utóbbiak közül külön fejezet tárgyalja a Magyar Női Szemle (az Egyetemet és Főiskolát Végzett Magyar Nők Egyesülete lapja) működését, majd annak alapító-szerkesztője, Magyary Zoltánné Techert Margit (1900-1945) filozófus életét és munkásságát ismerhetjük meg. A kötetet zárszó, forrás- és irodalomjegyzék, valamint névmutató zárja. Széles körben ajánlható beszerzésre. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]