Cím: |
A könyves asszony
| Szerző: |
Mijnders-van Woerden, Meyno Alida (1921-2020) |
Közrem.: |
Bálint Ágnes (ford.) |
Szerz. közl: |
M. A. Mijnders-van Woerden ; [ford. Bálint Ágnes]
| Kiad. jel: |
2. kiad.
| Kiadás: |
Kolozsvár : Koinónia, 2017 |
Eto: |
839.31-312.6Mijnders-van Woerden, M. A:=945.11 ; 266.2(510)(092)Aylward, G.(0:839.31-31)
| Tárgyszó: |
Aylward, Gladys (1902-1970) ; misszionáriusok ; 20. század ; Kína ; életrajzi regény |
Egys.cím: |
De vrouw met het boek (magyar)
| Cutter: |
M 64
| ISBN: |
978-973-165-157-6
| Nyelv: |
magyar
| Oldal: |
323 p.
| Megj.: |
A ford. alapjául szolg. mű The woman with the book.
| UKazon: |
201712027
| Kivonat: |
A valós történet címszereplője, az Angliában született, majd a későbbi élete során kínai állampolgárságot felvett Gladys Alward (1902-1970), aki Teréz anyához hasonlatos, példaértékű, hiteles életével írta be magát a misszionáriusok, a kereszténységet távoli tájakon hirdetők „könyvébe. A
[>>>]
A valós történet címszereplője, az Angliában született, majd a későbbi élete során kínai állampolgárságot felvett Gladys Alward (1902-1970), aki Teréz anyához hasonlatos, példaértékű, hiteles életével írta be magát a misszionáriusok, a kereszténységet távoli tájakon hirdetők „könyvébe. A szépirodalmi ihletésű regény szerzője az ő megrendítő életének történetét meséli el. Gladys London északi városnegyedében született, a kicsiny termetű, fekete hajú, vézna kislány gyakorta az iskolatársai gúnyolódásának céltáblája volt. Egy napon szinte véletlenül került el a helyi gyülekezetbe, ahol a lelkipásztor beszéde olyannyira megérintette a lelkét, hogy elhatározta, Kínába megy misszionáriusnak. Az ekkor 18 éves lánynak majd 12 évet kellett várnia arra a pillanatra, amikor beteljesülhetett ez a vágya. Angol misszionárius kísérője már jól beszélte a nyelvet, és Gladys hamar megtanult kínaiul. Ezután a szegénynegyedeket járta, a tartományi mandarin megbízásából a kislányok lábát eltorzító kötésektől szabadította meg a szerencsétleneket, majd az élete kockáztatásával mentett meg az éhhaláltól gyerekeket, és vezette át őket a japán megszállás idején szabad területre. Amikor egy börtönben hirdette az igét, egy skizoid rab fejszével rohant rá, de ő halk szóval lecsendesítette az őrjöngő férfit, rabtársai nagy döbbenetére. Ezután nevezték el „Aj-vo-tö-nek, ami a senszi nyelvjárásban azt jelenti: „aki szeret minket vagy „az anya, aki gondunkat viseli. Hihetetlen teherbírással dolgozott, és hirdette a kereszténység tanait, hitét a legtávolibb falvakban is, ám 1969 szilveszterén ágynak esett, teste és már lelke sem bírta a további küzdelmet, és Tajvan szigetén visszaadta lelkét az örökkévalónak. Az általa itt alapított menhely, ma is az ő nevét viseli. A példaértékű életutat feldolgozó regényt érdemes ajánlani. "www.kello.hu minden jog fenntartva"
[<<<]
|
|
|