Cal Flyn tizenkét helyszínen vezeti végig olvasóit. A skót író és újságíró arra volt kíváncsi, hogy az ember által magára hagyott területeket a természet képes-e visszahódítani, s ha igen, most milyen arcukat mutatják e területek. Az ismeretterjesztő kötet egyrészt fordított útikönyv, másrészt   [>>>]

Cal Flyn tizenkét helyszínen vezeti végig olvasóit. A skót író és újságíró arra volt kíváncsi, hogy az ember által magára hagyott területeket a természet képes-e visszahódítani, s ha igen, most milyen arcukat mutatják e területek. Az ismeretterjesztő kötet egyrészt fordított útikönyv, másrészt komoly ökológiai kérdéseket boncolgató írás, melyben a szerző etikai, gazdasági és társadalmi kérdéseket tesz fel és ad rájuk olykor igen váratlan és meghökkentő választ. A bevezető gondolatokból megtudjuk, hogy az emberi jelenlétet már nem lehet teljesen visszacsinálni, legyen szó a mikroműanyagokról vagy azokról a kemikáliákról, örök vegyianyagokról, melyeket az ipar a mai napig tömegesen használ, az emberi jelenlét lábnyoma még hosszú évezredekig a Földön lesz. A bioszféra látszólag az összeomlás szélén áll, ám mégis vannak bizakodásra okot adó jelenségek, melyek első ránézésre mégis a pusztulás hírnökei. Cal Flyn ugyanis bejárja a szellemvárosokat, a katasztrófák helyszíneit, hogy feltárja az évtizedek óta magukra hagyott helyszínek természeti állapotát, melyekről fotókat is közöl könyvében. Az első részben (In absentia) négy elhagyatott helyszínt járhatunk be: Skóciában a Nyugat-Lothianban található meddőhányókat, a ciprusi háborús ütközőzónából lett senkiföldjét, Észtországban az elhagyott szovjet mezőgazdasági területeket, valamint Csernobil tiltott zónáját. A második részben (Akik maradtak) olyan egykori városokat jár be, ahonnan valamilyen oknál fogva (gazdasági, demográfiai) a lakók elköltöztek, az ingatlanok állapota azóta pedig csak romlik, a természet lassan visszaveszi a teret. Ilyen negyedek találhatók Detroitban és New Jerseyben. A harmadik fejezetben (Hosszú árnyék) Cal Flyn ellátogat a Staten Islandre, Verdunbe, a világháborús lövészárkok százéves helyszínére, Tanzániába, valamint a skóciai Swona szigetre. A negyedik fejezetben (Végjáték) Plymouthba és a Salton-tóhoz kalauzol el minket a szerző, hogy bemutassa a természet legyőzhetetlenségét. A kötet végén a jegyzeteket, az illusztrációk jegyzékét, valamint a mutatókat találjuk. Az érdekes és nagyon is releváns témát feldolgozó könyvet széles körben lehet ajánlani. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]