„Egyszer volt, hol nem volt, még az emlékezeten is túl, a Földközi-tenger legtávolabbi szegletében volt egyszer egy sziget, olyan gyönyörű és kék, hogy a sok utazó, zarándok, keresztes lovag és kereskedő mind beleszeretett, és vagy soha többé nem akarta elhagyni, vagy megpróbálta kenderkötelekkel   [>>>]

„Egyszer volt, hol nem volt, még az emlékezeten is túl, a Földközi-tenger legtávolabbi szegletében volt egyszer egy sziget, olyan gyönyörű és kék, hogy a sok utazó, zarándok, keresztes lovag és kereskedő mind beleszeretett, és vagy soha többé nem akarta elhagyni, vagy megpróbálta kenderkötelekkel elvontatni egészen a saját országáig. Ezekkel a sorokkal veszi kezdetét Elif Shafak legújabb regénye, Az eltűnt fák szigete. A szöveg természetesen Ciprusra utal, amelynek egészen speciális helyzete van – három kontinens: Európa, Afrika és Ázsia, valamint az egykor hatalmas és áthatolhatatlan, de a mai térképekről már teljesen eltűnt Levante metszéspontjában. A sziget évtizedek óta ketté van osztva: egy görög és egy török részre, ráadásul a fővárost, Nicosiát is átszeli a demilitarizált övezet, két oldalán golyó ütötte mélyedésekkel lyuggatott, lepusztult házakkal. A Ciprust egyik végétől a másikig szétszakító választóvonal 110 mérföld hosszan kanyarog a szigeten belül. Egykor az ENSZ csapatai járőröztek itt, ma már „senki földje, mindkét oldalán erős határőrizettel. Más nyelv, más írás, más kultúra, más történelmi emlékezet uralkodik a határ két oldalán: csak a szél, meg a madarak járnak át felette – és a szerelem, ahogy a szerző írja. Az 1974-ben kezdődő történet középpontjában egy görög fiú, Kosztasz és egy török lány, Defne áll. De vajon beteljesülhet a szerelmük? Miközben körülöttük elszabadul az erőszak Cipruson? A „szerelem törvénye felül tudja írni „a gyűlölet törvényét? És mi vár rájuk Angliában? A traumák miként élnek tovább a következő generációban, a 2010-es évek elején? Hogyan tudja mindezt feldolgozni kamaszlányuk, Ada? Hogyan hat rá anyja halála után nagynénje, Meryem látogatása? És mi köze mindennek ahhoz a bizonyos fügefához, amit még Kosztasz ültetett Cipruson?... A kötetet történelmi megjegyzések és szószedet zárja. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]