Az 1956-os forradalom és szabadságharc hetvenedik évfordulójára jelent meg Tarics Péter huszonegyedik könyve. Rendhagyó kötetről van szó, hiszen egyik részét a Wittner Mária (1937-2022) 56-os szabadságharcosról és halálraítéltről szóló életműinterjú alkotja, a másik része pedig az 1956-os   [>>>]

Az 1956-os forradalom és szabadságharc hetvenedik évfordulójára jelent meg Tarics Péter huszonegyedik könyve. Rendhagyó kötetről van szó, hiszen egyik részét a Wittner Mária (1937-2022) 56-os szabadságharcosról és halálraítéltről szóló életműinterjú alkotja, a másik része pedig az 1956-os forradalom és szabadságharc előzményeit, történéseit és a megtorlást feldolgozó értekezések gyűjteménye. A kötetnyitó interjú valójában tizenhat kisebb interjú egybedolgozott változata. Ezek együttesen mutatják be Wittner Mária életét, a forradalom és szabadságharcban való részvételét, a népbírósági pert és az ellene hozott ítéletet, a börtönéveket, későbbi életét, a hősök és az áldozatok emlékének őrzésében vállalt szerepét, személyes hitvallását és közéleti aktivitását. Ezt követően a szerző közli Wittner Mária és társai perének vádpontjait, ítéleteit, az alapvető bírósági és ügyészségi adatokat. A következő fejezetben Wittner Mária 2001. február 25-én elmondott, nagy visszhangot kiváltó parlamenti beszédének szövege, majd Wittner néhány verse olvasható. A hatodik fejezetben egy Kis Rékával, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága elnökével készült interjú szövege kapott helyet, mely a szakértő szemével vizsgálja Wittner Mária és társai perét, majd a szerző saját rövidebb írása olvasható Wittnerről. A nyolcadik, legvaskosabb fejezet a szemtanúk visszaemlékezései és dokumentumok alapján foglalja össze az 1956. október 16. és november 22. között történteket, az október 25-i Kossuth téri sortűz körülményeit, a megtorlást, s az olyan személyek elleni pereket, mint Mansfeld Péter, Tóth Ilona vagy Nagy Imre. A szerző kitér a határon túli magyar közösségek reakciójára is, valamint ír az 56-os emigráció kialakulásának történeti hátteréről és 1956 örökségéről a nyugati szórványmagyarság körében, az 1956 utáni kirakatperek politikai, ideológiai és jogi hátteréről, valamint az 1989 után elfogadott semmisségi törvényekről. A fekete-fehér fotókkal és dokumentumok fakszimiléivel illusztrált kötet közel százoldalas fénykép- és dokumentummelléklettel zárul. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]